Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a svéd miniszterelnökkel szemben

Szakértők szerint szinte biztosra vehető, hogy Löfven túl fogja élni a legkorábban szeptember 15-én megtartható szavazást, hiszen a legfőbb ellenzéki jobbközép tömörülés közölte, nem támogatja az indítványt a balközép-zöld kisebbségi kormánykoalíciót vezető miniszterelnökkel szemben. Ugyanakkor mindez gyengítheti Löfven helyzetét a jövőre esedékes parlamenti választások előtt, illetve tovább növelheti a nyomást a kormányfőre, hogy menessze védelmi miniszterét, Peter Hultqvistet, akit szintén bírálatok értek a Svéd Demokraták részéről, miután kiderült, hogy svéd állampolgárok személyes adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe egy kormányzati kiszervezés miatt.

A miniszterelnök beszélt a kormány lemondásáról, de nem a kormányon belüli lemondásokról

- mondta Paula Bieler képviselő.

A Svéd Demokraták közölték, hogy amennyiben nem sikerül megbuktatniuk Löfvent, bizalmatlansági indítványt fognak szorgalmazni Hultqvist ellen. Az ellenzéki jobbközép szövetség bejelentette, szintén így kívánnak tenni a védelmi tárca vezetőjével szemben.

A botrány miatt eddig Anders Ygeman belügyminiszternek és Anna Johansson infrastruktúraért felelős tárcavezetőnek kellett távoznia a kormányból július végén.

A botrány lényege, hogy egy állami cég, a Nemzeti Szállítmányozási Hivatal informatikai ügyintézését 2015-ben kiszervezte az IBM-nek, amely azután több országból alkalmazott munkaerőt a svéd ügyek intézéséhez. A nem svéd alkalmazottak nem estek át a svéd előírások szerinti átvilágításon, biztonsági ellenőrzésen, holott az információk között akadnak érzékeny adatok is. A külföldi – többek közt cseh – informatikai szakemberek hozzáférhetnek például jogosítványok, járművek adataihoz, olyan személyekről szóló információkhoz, akik személyazonossága védett.

A hivatal vezetőjét januárban már menesztették, és megbüntették bizalmas információk szabálytalan kezelése címén. A svéd ellenzék azért is bírálja a kormányt, mert nem adott tájékoztatást a történtekről, holott két miniszter is – a belügyi és a védelmi tárca vezetője – már 2016 elején tudott az esetről. A két miniszter ugyancsak elmulasztotta tájékoztatni Stefan Löfvent, aki azt állítja, hogy csak egy évvel később, idén januárban jutott tudomására a dolog. Bizalmatlansági indítványok ritkának számítanak a svéd politikában, 1980 óta összesen hét ilyen eset fordult elő, de mindegyik sikertelen volt.