Brit pluszpénz a közös határvédelemre

Nagy-Britannia további 44,5 millió fonttal fog hozzájárulni azokhoz a francia biztonsági intézkedésekhez, amelyeknek a célja megakadályozni egy újabb menekülttábor kialakulását Calais-ban – többek között ez szerepel abban az új határőrizeti egyezményben, amelyet Emmanuel Macron első nagy-britanniai látogatása során jelentettek be.

Az összeget kerítésépítésre, ipari kamerákra és érzékelőkre fordítják majd a francia kikötőkben, illetve a migránsok áttelepítésére a kikötőváro­sokból Franciaország más részébe. Ezzel meghaladja majd a 150 millió fontot az összeg, amelyet London erre a célra fordít a „dzsungelnek” nevezett menekülttábor legutóbbi, 2016-os ledózerolása óta – emlékeztetett a brit Guardian.

Többek között felépítettek egy 1 kilométer hosszú betonfalat, hogy a menekültek ne tudják megközelíteni az utat, amelyen keresztül a kamionok járnak a kikötőhöz. Az eddigi intézkedések következtében jelentősen, a 2015-ös 80 ezerről valamivel több, mint 30 ezerre csökkent tavaly a Nagy-Britanniába illegálisan bejutni próbálkozók száma. Az új megállapodás a Nagy-Britanniába átjutni próbáló migránsok kezelésére hivatott Le Touquet-megállapodás kiegészítése. Utóbbi alapján a brit határellenőrzést Franciaországban végzik, és mivel Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, Franciaországban tarthatja azokat a nem uniós állampolgárokat, akik nem rendelkeznek vízummal.

Az új egyezmény értelmében Nagy-Britannia ígéretet tesz arra, hogy felgyorsítja az eljárást azoknak a menekülteknek az esetében, akik jogszerűen akarnak bejutni az országba, de Calais-ban rekedtek. Mintegy ezer emberről van szó, köztük legalább 70 felnőtt kísérő nélküli kiskorúról. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Nagy-Britannia a korábbinál több menekültet fogad majd be.

A két fél tárgyalásain a fő téma nem a Brexit volt, amelyet illetően gyakran Franciaország foglalja el a legkeményebb álláspontot, mert Macron szerint „rossz üzenetet küldene Európa többi részének”, ha a britek kívülállóként is élveznék az uniós tagság minden előnyét. Ennek ellenére a francia elnök is megismételte azt, amit az Európai Unió vezetői hangoztattak a napokban: Franciaország is jóindulattal fogadná, ha Nagy-Britannia úgy döntene, hogy visszafordítja a kilépési folyamatot.

A két vezető politikus a sand-hursti katonai akadémián folytatott tárgyalásain a múlt helyett a jövőre, elsősorban a katonai és hírszerzési együttműködésre összpontosított.

A brit kormány már a találkozó előtt jelezte, hogy három Chinook szállítóhelikoptert küld Maliba a francia terroristaellenes akciók logisztikai támogatására, valamint további 50 millió fontot fordít olyan afrikai országok megsegítésére, mint Mali, Nigéria, Csád, Kamerun, Burkina Faso és Mauritánia, hogy ezzel is csökkentse az Európába irányuló menekültáradatot. Cserében Franciaország katonákat küld a NATO britek vezette észtországi kontingensébe. Szorosabbá fonják az egyébként is kimondottan jó hírszerzési kapcsolatokat, ennek a bizonyítéka volt, hogy először ültek tárgyalóasztalhoz az összes francia és brit titkosszolgálat vezetői. Az együttműködés elsősorban a terrorelhárítást érinti.