A hűtlen kezelés a fő gazdasági visszaélési forma hazánkban

A gazdasági bűnözéssel és a visszaélésekkel kapcsolatban a válaszadók 100 százalékos növekedést tapasztaltak, azaz minden második hazai válaszadó cégénél történt ilyen jellegű bűncselekmény az elmúlt 24 hónapban a PwC felmérése szerint. Ez az eredmény azonban félrevezető, valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult – hangsúlyozza a cég közleménye.

A PwC 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vont be elemzésébe. Globálisan a szervezetek 49 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált, Magyarországon ez az arány valamivel még magasabb, azaz 51 százalékot tesz ki.

A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42 százalék) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39 százalék), a kiberbűnözés (31 százalék) és az üzleti szabályszegés (28 százalék).

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni a megakadályozásuk érdekében.

A PwC szakértői szerint elérkezett az idő arra, hogy a cégek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.

Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44 százalék), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58 százalék), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon

– mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58 százalék), ami szembetűnő változás a korábbi felmérésünkhöz képest (33 százalék). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.

A PwC 2016-ban készült kutatása óta a kiberbűnözés „felnőttkorba” lépett és jelentősen nőtt – ez vált a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekménnyé. A válaszadók 31 százaléka tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, így Magyarország ebben a tekintetben elérte a globális átlagot és ezen a területen volt mérhető az eddigi legnagyobb mértékű növekedés.

A kiberbűnözés számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44 százalék) és az adathalászat (37 százalék) fordul elő. A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet. A 2016-os felmérésben mért 42 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10 százalékuk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

A vezérigazgatókra egyre inkább a vállalatok megtestesítőiként tekintenek, akiktől azt várják el, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a vállalati kultúra és működés minden vonatkozását. Etikai vagy megfelelési gondok esetén pedig – a közvélemény és egyre inkább a hatóságok is – az üzleti vezetőket tartják személyesen felelősnek

– tette hozzá Polacsek Csaba. Erre utal az is, hogy a magyarországi válaszadók 17 százaléka szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért.

A gazdasági visszaélések 21 százalékára azonban még mindig olyan módon derül fény Magyarországon, amire a vállalat vezetésének nincsen befolyása.

A visszaélések jelentős kárt okoznak a vállalatoknak. A felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45 százaléka több mint 100 000 amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon.

Ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni védekezésben innovatív és fejlett technológiák gazdag tárháza áll a cégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik az emberi viselkedés felügyeletét, elemzését, az abból való tanulást, valamint annak előrejelzését.