Brexit: Fontos határidőt jelentettek be

David Davis a BBC rádiónak nyilatkozva elmondta: „aligha meglepő”, hogy London október előtt nem számít a megállapodás véglegesítésére, hiszen „negyvenévnyi történelemről, negyvenévnyi joganyagról, negyvenévnyi közös külpolitikai és biztonsági tevékenységről van szó”.

Nagy-Britannia valójában 45 éve, 1973-ban lett tagja az akkori Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből a mai Európai Unió kifejlődött.

Az Egyesült Királyság várhatóan 2019. március 29-én távozik az EU-ból. Theresa May brit miniszterelnök ugyanis tavaly március 29-én jelentette be, hogy aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amelynek alapján – hacsak a kilépési szerződés korábbi dátumot nem állapít meg, de ezzel sem Londonban, sem Brüsszelben nem számolnak reális lehetőségként – a brit EU-tagság az aktiválás bejelentése után két évvel szűnik meg, akkor is, ha addig nem születik megállapodás a távozás feltételrendszeréről.

A keddi BBC-interjúban David Davis úgy fogalmazott, hogy „ha nincs megállapodás, akkor nincs megállapodás, de nem ebben az irányban haladunk”. Kijelentette ugyanakkor,

hogy ha lesz megállapodás, de a brit parlament leszavazza, akkor már nem lenne idő újrakezdeni a tárgyalásokat az unióval, éppen a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által szabott határidő miatt.

A brit kormány által az EU-tagság megszűnéséről beterjesztett törvényjavaslat éppen kedden került vissza az alsóház elé, miután a felső kamara, a Lordok Háza is megtárgyalta, és 15 olyan módosítást fogadott el, amelyeket a kormány nem támogat. A főrendi kamara beillesztett például a tervezetbe egy olyan módosító záradékot, amely szerint Nagy-Britanniának valamilyen formájú vámunióra kell törekednie az EU-val a kilépés után is.

Az alsóház kedd éjjel, illetve szerda éjjel szavaz e felsőházi módosításokról.

A konzervatív párti kormány mindegyiket szeretné eltávolítani a tervezetből, de a szavazások némelyike szorosnak ígérkezik, mivel a konzervatív frakcióban is vannak hívei annak, hogy Nagy-Britannia fenntartson valamilyen vámuniós jellegű megállapodást az EU-val a Brexit után.

A DExEU-tárcát vezető miniszter a keddi BBC-interjúban viszont határozottan kizárta annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármiféle vámunióban maradjon az Európai Unióval. David Davis szerint ugyanis ez megakadályozná, hogy a brit kormány önállóan kereskedelmi megállapodásokat köthessen a világ többi országával.

A miniszter szerint „nem ideológiai, hanem nagyon is gyakorlatias” okokról van szó, a brit külkereskedelem 60 százaléka az EU-n kívüli világgal zajlik, és London szeretné ezt az arányt bővíteni. Hozzátette,

az elmúlt húsz évben a világ többi részével folytatott brit kereskedelem értéke gyorsabban nőtt, mint az Európai Unióval folytatott kereskedelem.

Kedden lemondott tisztségéről Phillip Lee igazságügyi államtitkár, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy felelőtlenség a kormány által kijelölt úton folytatni a Brexit-folyamatot, mivel az gazdasági károkhoz vezet. Lee szerint ki kell mondani, hogy sem az Egyesült Királyság, sem az EU nincs felkészülve a Brexitre, ezért szüneteltetni kell a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával elindított kilépési folyamatot, vagy ki kell terjeszteni a kilépés határidejét, vagy vissza kell vonni a cikkely aktiválásáról hozott tavalyi döntést.