Bár Görögország fellélegezhet – az euróövezeti pénzügyminiszterek megszavazták a régóta várt adósságkönnyítést –, a lapunknak nyilatkozó szakértő hangsúlyozta, hogy Athén még számos gazdasági kihívással néz szembe.
Csernik-Varga Adrienne
2018.06.25, 11:09
Megosztom a cikket
Nagy kérdés most, hogy hosszú távon fenntarthatóvá vált-e Görögország adóssága – nyilatkozta a Világgazdaságnak Holecz Noémi, az Equilor vezető elemzője a péntek hajnalban megkötött görög megállapodásról. Athén hitelezői hosszas huzavona után jutottak csak dűlőre az adósságkönnyítésről, amelyet elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorgalmazott, több euróövezeti állam azonban – például Németország is – ódzkodott tőle.
Azt követően, hogy az Európai Bizottság múlt heti jelentésében leírta, Görögország az összes előzetes hitelezői kérésének eleget tett, így megkaphatja az utolsó hitelrészletet, az eurócsoport ülésén is pont került a nyolcéves mentőprogram végére. A dél-európai állam augusztus 20-án kiléphet a nemzetközi mentőprogramból.
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök levette a megszorításokat szimbolizáló nyakkendőjét Fotó: AFP
Az euróövezeti pénzügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy tíz évvel meghosszabbítják a kölcsönök jelentős részének lejárati idejét, tízéves türelmi időt biztosítanak kamat-visszafizetésekre, emellett 15 millió eurós utolsó hitelrészletet is kaphat Athén. Ez utóbbi segítségével Görögország 24,1 milliárd eurós készpénztartalékot halmozhat fel, ezenfelül pedig részben az adósságát is törlesztheti. „Az eurócsoport mai megállapodásával elértük azt, ami a célunk volt, ezek az intézkedések érdemben könnyítenek a görög adósságterheken, lehetővé teszik, hogy az ország a saját lábára álljon, valamint megnyugtatják az összes partnert és befektetőt” – idézi Pierre Moscovicit, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosát a Reuters.
A piacok kedvezően reagáltak a megegyezésre. A tízéves görög állampapírok hozama 17 bázisponttal, az ötéveseké pedig 19 bázisponttal esett.
Holecz Noémi azonban úgy látja, korai és talán túl optimista reakció még a befektetők öröme. „Bár a görög gazdaság tulajdonképpen felfelé ívelő pályára állt, sok mindent megoldottak, de rettentő magas az államadósság, 178,6 százalék a GDP-hez viszonyítva. Ezt két helyről finanszírozzák: külföldről, az eddigi hitelekből, illetve a görög kereskedelmi bankokban nagyon sok államkötvény van, ami szintén kockázati faktor.”
A helyzeten tovább ront, hogy a görög bankok mérlegében magas a rossz hitelek aránya, emiatt sérülékenyek, leterheltek, ez pedig a gazdaság egyik hajtómotorjára, a hitelezésre is rányomja a bélyegét. Ugyanakkor Görögország piaci helyzetét olyan külső tényezők is befolyásolhatják, mint az euroszkeptikus olasz kormány lépései vagy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, hiszen bármilyen bizonytalanság, amely az eurózóna perifériaországainak kötvényhozamait feljebb tolja, kritikus lehet a görögök piaci finanszírozására nézve is.
A szakértő mindemellett a jövőre esedékes parlamenti választásra is felhívta a figyelmet, amely faramuci helyzetbe hozhatja a görög kormányt.
Úgy kell intézniük, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon
– utalt arra, hogy egyszerre kell megfelelniük a hitelezőiknek, valamint a lakosságnak. Az adósságkönnyítést csak bizonyos feltételekkel kapták meg: folytatni kell a reformokat, ám eközben Görögországban mindennaposak a megszorítások elleni sztrájkok.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
