Először a The New York Times jelentette be, hogy a rendelkezésére bocsátották a Carter Page-ről szóló dokumentumokat, mert az információszabadságra hivatkozva pert indítottak a kormány ellen ezek kiadására. Később az FBI is kitette ezeket a honlapjára.
A dokumentumok között van az FBI-nak az a 2016. októberi kérelme, amelyben
engedélyt kért a külföldi hírszerzést felügyelő bíróságtól Page lehallgatására, valamint további kérelmei ennek az engedélynek a meghosszabbítására.
Az AP hírügynökség szerint nagyon szokatlan, hogy a kormány nyilvánosságra hoz olyan dokumentumot, amely az ehhez a bírósághoz benyújtott kérelemmel kapcsolatos.
Miközben a nyilvánosságra hozott dokumentumokon sok a kitakarás, a The New York Times szerint kitakaratlanul hagytak olyan részeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy
az FBI azzal az indokokkal kért engedélyt a lehallgatásra, hogy Page együttműködik az orosz kormánnyal, valamint az orosz kormány kifejezetten Page-et szemelte ki a vele való együttműködésre.
Carter Page mindig tagadta, hogy orosz ügynök lett volna. A lap szerint szerepel az FBI kérelmében egy olyan félmondat, miszerint „a büntető törvénykönyvbe ütközően befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét.”
Page lehallgatása miatt hónapokkal ezelőtt éles vita alakult ki a Republikánus és a Demokrata Párt között. A republikánusok azt állították, hogy az FBI visszaélt megfigyelési jogával, és tisztességtelenül szerezte meg a bírósági engedélyt. A demokraták viszont igazolva látják, hogy az FBI gyanúja helytálló volt Carter Page-gel szemben.
Trump felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja ki, vajon az FBI a 2016-os elnökválasztások idején beépített-e ügynököt a kampánycsapatába
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.