Maduro reformcsomagja elmélyítheti a válságot

Felkészületlenül érte Venezuelát az új bankjegyek hétfői bevezetése. A hét első napját Nicolás Maduro elnök ünnepnappá nyilvánította, így a gyakorlatban csak kedden kezdhették el használni a régi bolívart váltó úgynevezett „szuverén bolívart” azok, akik egyáltalán hozzájutottak. Az ATM-ekből fejenként mindössze 15 amerikai centnek megfelelő értékű bolívart lehetett felvenni kedden, ráadásul sok automatából már délelőtt elfogyott a készpénz.

Számos bolt kedden sem nyitott ki, amit Andres Velasquez ellenzéki politikus úgy értékelt, hogy a lakosság 60 százaléka csatlakozott a kormányellenes nemzeti sztrájkhoz.

A valóság azonban az, hogy sok üzlet inkább amiatt tartott zárva, mert nem tudták eldönteni, mit írjanak az árcédulára. A New York Times Henkel García venezuelai közgazdászt idézi, aki szerint a boltosok nem sztrájkoltak, hanem azt számolgatták, hogy az új körülmények között érdemes-e folytatniuk tevékenységüket.

A hétfői bankócsere keretében öt nullát vágtak le a bolívar végéről, válaszul a vágtató inflációra. Az ellenzéki vezetésű kongresszus adatai szerint júliusban az éves infláció meghaladta a 82 ezer százalékot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb becslései szerint pedig év végére akár az egymillió százalékot is elérheti a pénzromlás üteme.

Ennek kezelésére Maduro a hét végén átfogó gazdasági reformcsomagot jelentett be, amelynek keretében 12-ről 16 százalékosra emelhetik az áfát, nemzetközi szintre nőhet a benzin ára, illetve szeptembertől a harmincszorosára emelnék a minimálbért.

Maduro a reformoktól sokat vár, nemcsak megállítaná velük az inflációt és az egyre súlyosabb gazdasági válságot, hanem vissza is fordítaná a folyamatot. „A kezemben a megoldás, bízzanak bennem” – mondta. Szakértők szerint azonban az elnök tervei a legkevésbé sem adnak okot a bizakodásra. Az ország legnagyobb munkáltatói tömörülése, a Fedecámaras szerint az intézkedéscsomag összefüggéstelen, a jelentős minimálbér-emelés mellett pedig sok vállalkozás válhat működésképtelenné.

Több közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformok nem oldják meg a venezuelai gazdaság alapvető problémáit, és súlyosbíthatják az inflációt.

A venezuelai lakosság jelentős része sem bízik a Maduro-terv sikerében, és már több százezren vándoroltak ki az országból más latin-amerikai államokba jobb körülmények és munkalehetőség reményében. Ezzel azonban egyre több szociális és gazdasági problémát okoznak a szomszédos országokban.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja