Csökkenti hatékonyságunkat, ha egyszerre sok mindent csinálunk

Az irodai dolgozók naponta átlagosan 200 e-mailt kapnak és tizenötször ellenőrzik a postaládájukat, ezáltal közel 2,5 órát töltenek a leveleik elolvasásával és megválaszolásával – derül ki a Samsung felméréséből. A postafiók gyakori frissítése, akárcsak a multitasking, visszaveti a hatékonyságot. A dél-koreai cég európai országokat vizsgáló legfrissebb kutatásából az is kiderül, hogy napi szinten átlagosan 1,6 órát használjuk magáncélra a céges mobiltelefonunkat, a nyolcórás munkaidő alatt például nagyjából 32 percet szörfölünk a közösségi oldalainkon.

Mivel az emberek mindössze 2,5 százaléka, azaz minden 40. munkavállaló tud valóban hatékonyabban dolgozni, ha a figyelme több feladat között oszlik meg,

a könnyebb elintéznivalók esetén 8, míg az összetettebb feladatok esetén akár 25 percre is szükségünk lehet ahhoz, hogy ugyanolyan hatékonyan végezzük a munkánkat, ahol abbahagytuk.

Éppen ezért célszerűbb nem megszakítani a teendők elvégzését, hanem tömbösítve, például a munkaidő elején, közepén és végén átolvasni az e-maileket és ellenőrizni a közösségi csatornákat.

Az ingázás

A közlekedésre fordított idő nem része a munkaidőnek, pedig egy ingázó átlagosan napi 56 percet tölt utazással. Nem szükségszerűen kell ennek az időnek kihasználatlanul telnie, a mobiltelefonoknak köszönhetően már ezeket az üresjáratokat is hatékonyan tölthetjük. Az európai dolgozók például átlagosan 1,4 munkaórát már ingázás során teljesítenek, köztük is élen járnak a svájci munkavállalók, akik heti 1,9 órát dolgoznak közlekedés közben.

A megkérdezett európai alkalmazottak 55 százaléka nyilatkozta, hogy a mobiltechnológia sokkal hatékonyabbá tette a munkavégzésüket.

A megbeszélések fele felesleges

Egy munkavállaló átlagosan havi 62 megbeszélésen vesz részt, ezek közül minden második időpazarlásnak bizonyul,

31 órányi haszontalanul töltött munkaórát termelve.

A hatékony meetingek előre meghatározott napirend mentén haladnak, tiszteletben tartják a kiszabott időkorlátokat és kizárólag azok a kollégák vesznek részt rajtuk, akiknek tényleg közük van a témához. Kutatások kimutatták, hogy

30 perc elteltével a jelenlévők több mint negyede már nem tud odafigyelni a megbeszélés témájára, ezért érdemes rövid, akár negyedórás, álló meetingeket összehívni.

Ekkor nincs lehetőség elnyúlni a székben, így a résztvevők is motiváltabbak és hatékonyságra törekszenek.

A home office lehet a megoldás

A fentebb említett problémákra az otthoni munkavégzés lehet kiváló megoldás, azonban Magyarországon még mindig nem elterjedt dolog a home office. Tízből csak három dolgozónak adatik meg hazánkban az otthoni munkavégzés, míg Európában ez a szám négy és öt közé tehető.

A Z generáció számára igenis fontos szempont a home office lehetősége, s ezzel a vállalatok is tökéletesen tisztában vannak. Belátják, hogy az otthoni munkavégzés nagyban hozzájárul a magánélet és a munka egyensúlyához, ez pedig az alkalmazott munkakedvét, hatékonyságát is növeli.

Ennek ellenére

a hazai dolgozóknak kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy a vállalata minden technikai feltételt biztosít a home office-hoz.

Nem minden a pénz

A magyar dolgozók kevesebb munkanapra és több szabadidőre vágynak a home office-lehetőség mellett.

A cégek pedig egy idő után kénytelenek lesznek „meghajolni” alkalmazottaik akarata előtt, mert a nagy fluktuáció semmiképp sem tesz jót a vállalatoknak.

Ha nem adják meg dolgozóiknak a családbarát támogatásokat, vagy a fentebb említett kívánalmakat, akkor egy idő után nehéz lesz magas képesítésű alkalmazottakkal pótolni a távozó szakembereket.

A dolgozók rendkívüli módon méltányolják az olyan intézkedéseket, amikor orvosi ügyek miatt nem kell szabadságot kivenni, ha a gyermekükkel probléma van az óvodában/iskolában, és nem kell az emiatt kiesett órákat csúsztatva ledolgozni.

Ács László, a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft. volt HR-igazgatója elmondta, hogy

Nyugat-Európában egy bizonyos havi keresetet elérve – a határhaszon elv alapján – a szabadidő jellemzően már fontosabb a pénznél.