Folyamatosan csúszik lefelé a font a lejtőn a vezető devizákkal szemben, a Deutsche Bank elemzői pedig a brit deviza további árfolyamesésére számítanak. Szerintük ugyanis a piac még nem árazta be a Brexittel kapcsolatos politikai veszélyeket, ezt támasztja alá az is, hogy a hedge fundok és spekulánsok is megérezték a vérszagot:
a nettó short pozíciók már egymást követő második hete nőnek, 4,6 milliárd dollár értékben fogadtak arra, hogy a font árfolyama tovább gyengül majd.
A politikai bizonytalanság pedig egyelőre csak fokozódik. Brit sajtójelentések szerint Theresa May kénytelen volt elhalasztani a hétfőre tervezett kormányülést, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy nem csupán a parlamenttel, hanem a saját kabinetjével sem képes elfogadtatni kilépési terveit. Rossz hírek érkeztek Brüsszelből is, ahol Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója tájékoztatta a 27 tagállam külügyminisztereit arról, hogy nem sikerült jelentős haladást elérni a kétoldalú egyeztetéseken a kulcskérdést, az északír–ír határt illetően.
Bár folytatódnak az intenzív tárgyalások, de ha szerda estig nem sikerül megegyezni, akkor Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem hív össze rendkívüli EU-csúcsot novemberben.
A döntés így a december 13-14-i csúcsra maradna, ami azt jelentené, hogy a brit parlamentnek alig lenne ideje a megállapodás megvitatására, mivel a képviselők december 20-án karácsonyi szünetet tartanak.
A politikai bizonytalanságot tovább fokozta az ellenzéki Munkáspárt Brexitért felelős árnyékminisztere is, aki azt mondta, hogy ha a parlament nem fogadja el a May által kötött megállapodást, akkor előrehozott választást követelnek majd, és elképzelhetőnek nevezte egy újabb népszavazás megrendezését is. Mi több, Jeremy Corbyn pártelnöknek ellentmondva úgy vélekedett, hogy minden lehetőség, így az EU-ban maradás is az asztalon marad.
Fokozódik a nyomás Theresa Mayen a gazdasági szereplők oldaláról is. A 7000 élelmiszeripari vállalatot tömörítő Food and Drink Federation főigazgatója szerint a kormánynak megállapodás nélküli kilépés esetén létre kell hoznia egy olyan alapot, amely a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válsághoz hasonlóan kisegíti a csődbe jutott cégeket. Ian Wright azzal érvel, hogy
a Brexit olyan probléma, amelyet „teljes mértékben a politikusok hoztak létre”, de a brit gazdaságot teszi majd tönkre.
Az üzleti élet elárulásával vádolja a konzervatívokat a német Thyssenkrupp nagy-britanniai vezérigazgatója is, aki szerint a toryk a saját túlélésüket az ország érdekei elé helyezik. Terry Sargeant szerint a Brexit hatása súlyos zavarokat okoz majd a multinacionális cégek számára, és a megállapodás hiánya gyárak bezárásához vezethet. A The Guardiannek nyilatkozva teljes ostobaságnak nevezte a Brexitet, ami a munkavállalók következő generációit fogja a legsúlyosabban érinteni.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.