Brit belháború robbant ki a kilépés körül

A font az idei második legnagyobb zuhanását szenvedte el tegnap, Dominic Raab kilépésért felelős miniszter lemondásának hírére 1,7 százalékkal gyengült a dollárhoz és 1,4 százalékkal az euróhoz képest.

A Brexit körüli politikai bizonytalanság miatt kénytelen volt nyomott áron ajánlatokat elfogadni a brit adósságkezelő hivatal is, amely

csütörtökön 2 milliárd font értékben, 1,75 százalékos hozamra adott el 20 éves kötvényeket. Az aggodalmak megtépázták a brit építőipari vállalatok részvényeit, és 6,8 százalékkal gyengült az EasyJet fapados légitársaság, amelynek súlyos károkat okozna a megállapodás nélküli kilépés.

A bankok közül a 62 százalékban állami tulajdonú Royal Bank of Scotland kora délutánra 9,1, a Lloyds 5,7, a Barclays 4,6, a Royal Mail 6,1 százalékot zuhant, az FTSE 250 index 1,5 százalékkal gyengült.

Theresa May szerdán, lapzárta után, ötórás ülést követően nagy nehezen szerezte meg a kormány támogatását a brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodástervezethez.

Mint később kiderült, a kabinet döntése nem volt egyhangú, a miniszterek egyharmada komoly fenntartásait hangoztatta a dokumentummal kapcsolatban, és közülük ketten – Raab mellett Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter –, valamint több államtitkár és a konzervatív párt elnökhelyettese le is mondott.

May csütörtökön tájékoztatta a parlamentet a tervezetről. A vitából és a képviselők nyilatkozataiból egyértelmű, hogy a parlament nem fogja elfogadni a dokumentumot, a vitára azonban csak a november 25-ére összehívott uniós csúcs után kerül sor.

Angela Merkel német kancellár mindenesetre máris jelezte: nem látja szükségét a kilépési tervezet újratárgyalásának, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint pedig a dokumentum tükrözi azt a tényt, hogy bármely kimenetel rosszabb a teljes jogú tagságnál. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem kommentálta a londoni eseményeket, csak annyit mondott, hogy az EU felkészült a megállapodásra és annak elmaradására is, de leginkább a Brexit nélküli forgatókönyvre.

A vitákat Nagy-Britanniában elsősorban a megállapodástervezet Észak-Írországgal kapcsolatos része gerjeszti. Eszerint végdátum nélkül lépne életbe az egységes vámügyi szabályozás az EU és Nagy-Britannia között, amennyiben a megszabott határidőre nem sikerül átfogó megállapodást kötni az északír–ír határ nyitvatartásáról. A szabályozási rendszerből a dokumentum szerint London egyoldalúan nem, csak Brüsszel egyetértésével léphetne ki. Ez a kritikusok szerint oda vezethet, hogy az ország meghatározatlan ideig megreked a vámunióban, vagyis nem köthet önálló nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat harmadik országgal.

A bírálókat nem győzte meg a kormányfő, aki a háromórás parlamenti kérdés-felelet során többször is megismételte, hogy az átmeneti közös vámszabályozási keretrendszer csak pótmegoldás, amelyet sem az EU, sem Nagy-Britannia nem óhajt életbe léptetni, Brüsszel azonban semmiféle jövőbeni partneri viszonyról nem hajlandó tárgyalni e megoldási opció nélkül.

A konzervatív párton belül valóságos háború tört ki, a képviselők sorra csatlakoznak a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz. Ehhez negyvennyolc aláírásra van szükség, ami várhatóan hamarosan meglesz, ahogyan a May elmozdításához szükséges 158 szavazat is. A fogadóirodáknál egyébként Dominic Raab a legesélyesebb arra, hogy May helyébe lépjen, őt Boris Johnson volt külügyminiszter követi.