Megszólalt a kormányzat képviselője csok-ügyben

A magyar társadalom egészének fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy megálljon a népességfogyás, szélesebb munkaképes réteg kell ugyanis ahhoz, hogy a magyar gazdaság évek, sőt évtizedek múlva is fejlődhessen, s az itt élők – beleértve a mindenkori nyugdíjasokat is – megfelelő életszínvonalat tudhassanak magukénak – fejtette ki a Magyar Időknek Tállai András. Hozzátette: az új szabályok már az idén életbe léphetnek, ehhez azonban módosítani kell a banki előírásokat is.

Tállai András hangsúlyozta: a csok módosítása nyomán még több család juthat jelentős támogatáshoz. Az elképzelések ugyanis arról szólnak, hogy a jövőben a kétgyermekes családok is felvehetik a tízmillió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a három gyermeket nevelőknél pedig az összeg tízről 15 millióra emelkedik.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „a nemzeti kormány számára a gyermek az első, a gyermekes családok könnyebb megélhetéséhez szeretnénk minden segítséget megadni” – mondta, majd így folytatta: „jó, ha mindenki tisztában van azzal is, hogy a gyermekek számának növelése a társadalom együttes érdeke. A magyar társadalom egészének fontos – ha úgy tetszik, anyagi érdeke fűződik hozzá -, hogy megálljon a népességfogyás, szélesebb munkaképes csoport kell ugyanis ahhoz, hogy a magyar gazdaság évek, sőt évtizedek múlva is fejlődhessen, illetve hogy a majdani magyar társadalom – beleértve az akkori nyugdíjasokat is – megfelelő életszínvonalon élhessenek.”

Hozzátette: ezt az eredményt egyes országokban más kultúrájú bevándorlók tömeges behívásától, befogadásától remélik.

A magyar kormány azonban nem a migrációban, hanem a magyar gyermeket nevelő családok támogatásában hisz.

Tállai összefoglalta azokat az eredményeket, amelyeket a csok 2015 közepe óta tartó működése kapcsán érdemes kiemelni. Elsőként azt említette meg, hogy szeptember végéig – vagyis valamivel több mint három év alatt – közel kilencvenezer család csokkérelmét fogadták be, az igénylések együttesen 257 milliárd forintról szóltak.

Jelezte azt is, hogy a csok az új lakások építését és vásárlását támogatja kiemelten, de támogatás használt lakóingatlan megvételéhez is igénybe vehető.

A kérelmezők kétharmada használt lakást nézett ki magának, a fennmaradó egyharmad pedig nagyrészt építkezéshez kért forrást. A támogatások 68 százalékából a városokban, 32 százalékából pedig falun épült vagy cserélt gazdát ingatlan. Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a vidéki kistelepüléseken tovább ösztönözze az otthonteremtést, ezt szolgálja majd az úgynevezett falusi csok, amelyről már elvi döntés született, a részletek kidolgozása pedig folyamatban van.