Vallási diszkrimináció miatt perlik amerikai zsidók az Airbnb-t

A 18 felperes, akik Delaware államban nyújtották be keresetüket egy szövetségi bíróságon, azzal vádolják az Airbnb-t, hogy

hátrányosan különbözteti meg a zsidó tulajdonú ingatlanokat, miközben továbbra is engedélyezi a ciszjordániai keresztényeknek és muzulmánoknak a lakáskiadást.

A felperesek között vannak ingatlantulajdonosok, illetve olyanok, akik élni akartak az ingatlanközvetítő cég szolgáltatásával a törölt zsidó lakásokra vonatkozóan.

A felperesek szerint lépésével a delaware-i bejegyzésű Airbnb állást foglalt Ciszjordánia kérdésében, amelyet Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során foglalt el Kelet-Jeruzsálemmel együtt, és ahol palesztinok jövőbeli államukat akarják létrehozni.

Az Airbnb vallási és nemzetiségi alapú döntést hozott arról, hogy ki adhatja ki lakását – mondta Robert Tolchin, a felperesek egyik ügyvédje. A felperesek ügyvédjei azzal érvelnek, hogy a cég a döntést az Egyesült Államokban hozta meg, ami pedig amerikai állampolgárok jogait sérti. A felperesek jogorvoslatot kérnek a vélt jogsértés megszüntetésére, és kártérítést, első sorban a kiadásból származó bevételi veszteség miatt.

Az Airbnb másfél hete közölte, hogy

körülbelül kétszáz olyan szállást töröl kínálatából, melyek izraeli telepeken találhatók Ciszjordániában.

A cég arra hivatkozott, hogy a telepek az izraeliek és palesztinok vitájának egyik központi kérdését jelentik, és a nemzetközi közösség több tagja is hangsúlyozta: a vállalatoknak nem szabadna a térségben tevékenykedniük, mert meg vannak győződve arról, hogy nem szabad nyerészkedni ott, ahonnan embereket űztek el.

Izrael élesen bírálta a döntést. Gilád Erdán belbiztonsági miniszter pedig fel is szólította az érintetteket, hogy indítsanak pert az Airbnb ellen.

Az Airbnb szerdai reagálásában közölte: bár kevés esélyt lát arra, hogy az ügy eljut a bíróságig, tisztában van azzal, hogy lesznek, akik ellenezni fogják a döntést, és „értékeli a szempontjukat”.

A nemzetközi közösség legtöbb országa törvénytelennek tekinti a lakóövezetek építését a hatnapos háborúban elfoglalt területeken,

de Izrael szerint ezeknek a területeknek a jövőbeli hovatartozását a 2014 óta szünetelő palesztin-izraeli béketárgyalásokon kell majd meghatározni.

Hozzávetőleg 600 ezer izraeli él Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016-ban a telepépítési politika leállítását követelte Izraeltől.