A magyar diplomások ötöde tanítana

Összesen mintegy 4,7 millió hallgató szerzett diplomát a felsőoktatási intézményekben az Európai Unió tagállamaiban az Eurostat 2016-ra vonatkozó adatai szerint.

A diákok több mint harmada a társadalomtudomány, újságírás, információtudomány, üzlet, államigazgatás vagy jog területén szerzett képesítést az uniós statisztikai hivatal adatai alapján.

A végzős hallgatók 15 százaléka a mérnöki, feldolgozóipari és építőipari tanulmányok képviselői teszik ki, és csaknem ugyanennyien vannak az egészségügyi vagy szociális területen végzettek. Az európai frissdiplomások valamivel több mint tizede rendelkezik bölcsész vagy művészeti képesítéssel, arányuk megegyezik a természettudományos vagy infokommunikációs szakot végzettekkel. Az egyetemet és főiskolát végzettek 9 százaléka pedig az oktatás területén szerzett diplomával vághat vele a szakmai karrierbe.

A diákok érdeklődése, illetve az oktatási rendszer hangsúlyai természetesen különbözőek az egyes tagállamokban.

Luxemburgban és Bulgáriában például minden második diák társadalomtudományi, államtudományi vagy közgazdász szakok valamelyikén végzett, míg Finnországban és Spanyolországban csak a felsőfokú tanulmányokat folytatók negyede.

Pedagógusi, oktatói diplomával csak Máltán vágnak neki az életnek nagyobb arányban, mint Magyarországon. A szigetországban ez az arány 18 százalék, míg nálunk 17 százalék, csakúgy, mint Spanyolországban és Cipruson.

A mérnöki és ipari képzések Németországban (22 százalék), Portugáliában (21 százalék) és Ausztriában (20 százalék) a legnépszerűbbek, ezzel szemben a luxemburgi, holland, máltai vagy brit végzetteknek még a tizede sem szerzett ilyen képesítést.

Az egészségügyi és szociális képzettségű frissdiplomások aránya Belgiumban (27 százalék) és Svédországban (22 százalék) a legmagasabb, Luxemburgban, Bulgáriában, Németországban, Ausztriában és Cipruson pedig a legalacsonyabb, egyaránt 8 százalék alatti.

Bölcsész vagy művészeti oklevéllel az olaszok és a britek indulnak el legnagyobb arányban (16-15 százalék), a lettek, szlovákok és osztrákok pedig a legkisebb mértékben.

A brit (17 százalék), ír (15 százalék) és a német (14 százalék) egyetemi, főiskolai padokból kerül ki a legtöbb frissen végzett természettudós vagy IT-szakember. Arányait tekintve kétszer több, mint amennyien a belga, ciprusi, litván és bolgár diákok közül.