Jim Bridenstine fontosnak nevezte, hogy a lehető leggyorsabban visszatérjenek a Holdra, „és ezúttal ha odarepülünk, ott is maradunk”.
Nem fogunk zászlókat és lábnyomokat hátrahagyni, majd hazatérni, hogy aztán 50 évig vissza se menjünk
– mondta Bridenstine, utalva a korábbi Holdra szállásokra.
Szavai szerint „a világ összes többi országától eltérően” az Egyesült Államok tartós holdprogramot tervez, olyat, amelynek keretében rendszeresen jönnek-mennek az embert szállító űrhajók. Azóta, hogy az Apollo 17 misszióban 1972 decemberében Eugene Cernan asztronauta a Holdra lépett, nem járt amerikai űrhajós a Földet kísérő égitesten.
Az igazgató szerint 2028-ig tervezik a visszatérést a Holdra, ennek előkészületeként 2024-ig személyzet nélküli űrjárművet küldenek oda, az eszköz megtervezésére már pályázatot is hirdettek a gombamód szaporodó magán űripari cégek számára.
A cégeknek a terveket március 25-ig kell benyújtaniuk, az első zsűrizést májusra tervezik.
További lépésként 2026-ig egy kisebb űrállomást létesítenek a Hold pályáján, egyfajta pihenőhelyet, „feltételes megállót” az úton lévő űrhajósok számára, de a Nemzetközi Űrállomástól (ISS) eltérően ezen nem működne állandó személyzet.
A Gateway nevű űrállomás és az állandó holdbázis létrehozásában a NASA számít más országok szakértelmére is.
Sok beszállítót akarunk, akik versengenek a költségek leszorításában és az innovációban
– mondta Bridenstine.
A visszatérés felgyorsítását Donald Trump elnök is támogatja, aki a Holdra szállások felújítása mellett direktívát írt alá 2017 decemberben egy emberi utazásra is tervezett Mars-misszió megvalósításáról is, lehetőleg a 2030-as években.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.