„A Blaha Lujza tér a város egyik legjelentősebb csomópontja, ahol nap mint nap több mint 200 ezer gyalogos halad át, mégis rendezetlen, lehangoló állapotban van. Gépjárművek uralják nem csak a Rákóczi utat és a Nagykörutat, de a nagy kiterjedésű parkolófelület miatt magát a Blaha Lujza teret is” – közölte a VG.hu-val a Főpolgármesteri Hivatal. A fővárost a Blaha felújításával kapcsolatban kerestük meg, a napokban kiadott közleményük ugyanis több „rejtett” utalást is tartalmazott, egy későbbi nagyobb volumenű fejlesztésre.
A tér fejlesztésének célja egy olyan városi köztér létrehozása, amelyen nemcsak áthaladnak az arra járók, de akár szabadidejüket is eltölthetik ott élhető környezetben.
Társadalmi igény és városvezetői cél a zöldfelület növelése, a betonnal burkolt felületek arányának csökkentése, a tér mikroklímájának megváltoztatása (amelyet a zöldfelület növelése mellett párafúvókák és vízjátékok biztosítanak majd), a kulturális űr betöltése, amit a Nemzeti Színház lebontása hagyott
– közölte a főváros, hozzátéve: a csomópont teljes körű akadálymentesítése is szükséges, az aluljáró állapota pedig szintén leromlott. „Beázik, elavultak az elektromos berendezései és a gépészete; társadalmi igény mutatkozik egy kulturált nyilvános illemhelyre is” – fűzték hozzá. Emellett arról is beszámoltak, hogy a Nagykörút mindkét oldalán kerékpársáv előkészítése zajlik, a Blaha Lujza téren pedig helyet biztosítanak egy későbbi, metrót akadálymentesítő liftnek is.
A Blaha Lujza tér felújítása elsősorban nem a Rákóczi utat és a Nagykörút csomópontját érinti, hanem magára a térre fókuszál. „Így az érintett kereszteződésben csak kisebb mértékű forgalomkorlátozás várható, de előfordulhat időszakos forgalomterelés a közúti csomópontban is” – közölte kérdésünkre a főváros. A terelés kapcsán kifejtették, azt elsősorban közműmunkák, illetve az aluljáró szigetelése indokolják,
de ezek legfeljebb irányonként egy-egy forgalmi sáv lezárását jelenthetik majd.
Tavaly a 4-es és a 6-os villamos vágányának felújításakor a vágányzóna alatti aluljárófödém szigetelése megtörtént, így a felújítás a villamosforgalomban nem jelent majd akadályt – tették hozzá.
Érdekesnek találtuk, hogy a főváros fasort telepít a Rákóczi út jelenleg aszfaltozott középszigetébe, de csak ideiglenesen. „A Rákóczi útnak jelenleg nincs a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott fejlesztési terve, ugyanakkor középtávon mindenképpen szükséges a Kossuth Lajos utca és Rákóczi út teljes felújítása” – közölték. Hozzátették,
a Rákóczi út tengelyébe ültetett fákat egy későbbi fejlesztéskor elképzelhető, hogy áttelepítik, például abban az esetben, ha a közúti felület a jövőben csökkenne és a teljes Rákóczi úton szélső fasor alakulna ki.
„Ugyanakkor a fák addig is ki tudják itt fejteni jótékony hatásukat és egy átalakításkor akár a Rákóczi út szélére is kerülhetnek, erről az adott fejlesztés ismeretében, később lehet döntést hozni” – szögezték le.
A főváros kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy tervezik-e esetleg visszaállítani a korábban sokat emlegetett villamosvonalat. „Jelenleg nincs ilyen elfogadott fejlesztési terv, de a Blaha Lujza tér jelenleg tervezett felújításával semmilyen későbbi fejlesztési lehetőség nem lehetetlenül el” – hangsúlyozták.
A Rákóczi úti villamosvonal tervezésére vonatkozó, tervezési szerződés alapján zajló munka elmondásuk alapján még 2016-ban leállt.
A főváros erre a projektre az eredeti szerződés szerint 979 millió forintot költött volna, de már az első ütemben megbicsaklott a beruházás. Ez viszont nem nagyon vetette vissza a költekezést, a kiegészítő feladatokkal együtt összesen 405 millió forintot, plusz a munkák tervezési díját, 31 millió forintot költötték a tervre.
Ez azt jelenti, hogy 2016-ig összesen 436 millió forintot öntöttek a villamos-projektbe.
A belvárosi villamos vissza/létrehozása körüli állapotok mindenesetre 2016 óta nem változtak, ezt a főváros mostani válaszában is megerősítette: „az időközben felmerült, esetlegesen csak a Baross térig tartó vonalra sincs semmilyen engedélyekkel bíró terv, s jelenleg nem is zajlik tervezési munka a villamosvonal létesítésére”.
A belvárosi villamosvonal negyvenhét éve, 1972. december 30-án szűnt meg. Ezzel a belvárosi kötöttpályás közlekedés 75 éves múltja zárult le a Rákóczi úton. Az akkori intézkedésre azért volt szükség, mert a főváros legfontosabb kelet-nyugati útvonalának már ebben az időszakban jelentős közúti forgalmat, valamint rengeteg utazót kellett kiszolgálnia, erre viszont a villamos nem volt képes.
A síneket így 1973-ban ideiglenes aszfalttal borították, majd nyugati mintára buszsávot alakítottak ki.
A villamosvonal megszüntetésének rengeteg hátránya volt akkoriban, egy archív felvételen ugyanakkor Baló György az intézkedés előnyeit vette számba. Íme az egykori riport:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.