A várható élettartam növelésével három-hat százalékkal emelkedhetne a hazai GDP

Ősztől új, teljesítményalapú finanszírozást vezetnek be a rehabilitációs betegellátásban a mostani napidíjalapú helyett – jelentette be Sipos Júlia, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet finanszírozási és kontrol­ling osztályának vezetője a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján.

Hozzátette: november 1-jétől a finanszírozás visszatartását is alkalmazhatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) annál az intézménynél, amelyik nem az új rendszert használja, amelynek a működtetése évi 40 milliárd forintba kerül a NEAK-nak.

Az utóbbi évtizedben rendkívül gyorsan nőttek az egészségügyi kiadások, főként a társadalom idősödése miatt. A források, amelyekből az egészségügyet finanszírozni lehet, vagyis a GDP növekedési üteme viszont elmarad az egészségügyi költségek növekedésétől – mondta Bodrogi József egészségügyi közgazdász.

A szakember szerint labilis a költségvetési hozzájárulás hazai mértéke az Egészségbiztosítási Alaphoz. Példaként elmondta, hogy 2013-ban több mint 900 milliárd forintot adott a büdzsé az Egészségbiztosítási Alapnak, az idén ennél 80 milliárddal kevesebbet, ami komoly veszélyt jelent a stabil és kiszámítható finanszírozás szempontjából.

A közgazdász szerint „bántóan hiányzik a magyarországi palettáról az időskori ellátások témaköre”.

A lakosságból több mint kétmillióan 60 év felettiek, arányuk 2030-ra eléri a 30 százalékot. Emiatt újra kellene gondolni a kiegészítő magánbiztosítás rendszerének bevezetését, így a magánszolgáltatók átvállalhatnának az állami rendszer terheiből.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható