Hosszú korszak zárul le Japánban

A japánban közszeretetnek örvendő Akihito császár leköszönésével az általa képviselt heiszei korszak is véget ér, és kezdetét veszi az új császári korszak, a reiva. Trónját fia, Naruhito veszi át.

Tradíciók egész sorának mondott ellent a császár

Akihito ötödik gyermeke és legidősebb fia a néhai Hirohito császárnak, akinek nevéhez többek között Japán második világháborús szerepvállalása fűződik. Érdekes, hogy Akihito felemelkedése viszont ennek az eseménynek köszönhető, miután Japán amerikai megszállása alatt angol nyelvű magánoktatásban részesült, valamint a nyugati kultúrával is megismerkedhetett.

Ebből kiindulva nem meglepő, hogy a leköszönő császár egyetemre is járt, igaz, tanulmányait nem fejezte be. Önerőből ugyanakkor a halak természetrajzára specializálta magát, aminek köszönhetően több könyvet és tanulmányt írt a gébekről.

Akihito eddigi élete során több japán hagyománnyal is szakított, többek között apja kérésére nem lett a japán hadsereg tisztje és nem is szolgált annak kötelékében. Emellett 1959. április 10-én egy üzletember lányát, Sóda Micsikot vette el feleségül, amivel ő lett japán első olyan császára, aki nem nemesi családból származó nővel lépett frigyre.

Több mint hatvan éve tartó házasságukból összesen három gyermekük született, akiket egytől egyig világi módon, modern szellemben neveltek.

Akihito a gyermekeivel kapcsolatban is „megszegte” a tradíciót,

feleségével közösen nem engedte ugyanis, hogy utódaikat hároméves korukban elszakítsák tőlük, ahogyan ezt addig minden trónörökössel tették.

Akihito nyitott a világ országai felé, de népét sem hanyagolta el

A császár uralma alatt Japán több ázsiai ország felé is bocsánatkérő és sajnálkozó nyilatkozatokat tett a japán hadsereg második világháborús szerepvállalásával kapcsolatban. Akihito a fukusimai katasztrófa után televíziós üzenetben közölte népével, hogy imádkozik a krízis megoldásáért, valamint arra kérte a japánokat, hogy ne adják föl a reményt. Mindez történelmi eseménynek számított,

miután japán császár Akihito előtt soha nem küldött televíziós felvételen üzenetet a népének.

A leköszönő császár sokat tett országa diplomáciai kapcsolatainak javításáért is, ezt főként a vele szomszédos államokkal igyekezett megtenni. Akihito 1992 őszén Kínában tett történelmi látogatása során első ízben foglalt állást az 1931-ben Kína ellen indított japán háború korszakáról. Beszédében – szokatlan módon – eltért a japán külügyminisztérium által jóváhagyott változattól: a hivatalos „a két ország kapcsolatának hosszú történelmében volt egy sajnálatos időszak is” mondatot személyes hangú módosítással egészítette ki:

Japán súlyos fájdalmakat okozott a kínai népnek. Őszintén sajnálom.

Egy évvel később, 1993-ban második japán császárként lépett Európa földjére, útja során Olaszországot, Belgiumot és Németországot kereste fel. Ő volt az első japán császár, aki 2002 júliusában Magyarországra látogatott. A jó viszonyt igyekezett fenntartani Európával, így 2012-ben részt vett a II. Erzsébet brit királynő trónra lépésének 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.

A császár megváltoztatta Japánt

Akihito 1952. november 10-én lett hivatalosan trónörökös, de 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. Uralmának lezárultával most a 30 éve tartó heiszei korszak is véget ér. Ennek jelentése egyébként békét teremtő, ami apja, Hirohito, a világháború időszakát is magában foglaló császársága után a békés élet megteremtésének programját jelentette.

A császár uralkodása alatt Japán egyetlen országgal sem keveredett konfliktusba és az 1964-es tokiói olimpiáig a diplomáciai kapcsolatokat is sikerült kiszélesíteni szinte minden irányban.

Ezt a békés vonalat őrizte és képviselte Akihito attól kezdve, hogy 1988-ban apja örökébe lépett és ideiglenesen ellátta az államfői teendőket. Hirohito 1989. január 7-i halála után került véglegesen a trónra, koronázására 1990. november 12-én volt. A Krizantém trón 125. császára már nem istenként, csupán emberként vette át a hatalmat.

Akihito azon fáradozott, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háborúk okozta sebeket, segítsen közelebb vinni a monarchiát az egyszerű állampolgárokhoz. Uralkodása alatt Japán rendkívül sokat változott, amelyben fordulópontot jelentett a 2011-es pusztító erejű fukusimai földrengés és az azt követő szökőár. A katasztrófa egész Japánt megrázta, az újjáépítést példátlan összefogás kísérte, amely azóta is tart. A katasztrófa után egyébként a császár és felesége hét hétig járta a túlélők menhelyeit, Akihito emellett televíziós beszédet is intézett a népéhez.

Nem árt tudni, hogy Japánban a császárnak nincs politikai szerepe, de az állam jelképének tekintik, ezért számos protokolláris kötelezettsége van. Többek között folyamatos látogatásokat tesz bel- és külföldön egyaránt.

Ez utóbbinak alig több mint négy és fél évtizedes múltja van a császárság történetében, elsőként 1971-ben Hirohito császár járt külföldön, Európában.

Megromlott az egészsége

Akihito mostani lemondását több dolog is indokolta, a legfontosabb talán, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megromlott az egészsége. Több problémája is adódott az elmúlt években, 2003 januárjában például prosztatarákkal műtötték, 2008 decemberében gyomorvérzése volt, 2012 februárjában sikeres szívkoszorúér-áthidaló (bypass) műtétet hajtottak rajta végre.

Mindeközben a császár nem lett fiatalabb sem, így egyre megerőltetőbbnek érezte az uralkodással járó kötelezettségeit. Lemondása nem példa nélküli a japán történelemben, ugyanakkor legutoljára két évszázada történt ilyen esemény, amikor 1817-ben Kókaku császár mondott le a fia javára.

Akihito lemondására ugyanakkor japán jog nem adott lehetőséget, a második világháború után elfogadott alkotmány miatt. Éppen ezért a parlament 2017 nyarán kifejezetten Akihito személyére szabva alkotott törvényt, hogy a jövendő uralkodók ne követhessék könnyen példáját. A császár 2019. április 30-án, a császári palotában egy rituálé keretében mond le a Krizantém trónról. Az elmúlt hónapokban a császár minden szigetországi tartományba, azaz prefektúrába ellátogatott, hogy elbúcsúzzon népétől. Akihitót és feleségét, Micsiko császárnét mindenütt nagy szeretettel fogadták.

Gyönyörű harmónia vár Japánra

A császárt május 1-jétől fia, Naruhito koronaherceg követi a japán trónon. A heiszeit felváltó új császári korszak a reiva nevet kapta. Erre is érvényes, hogy egyetlen szóba vagy mondásba kell megfogalmazni a császári „ars poeticát”. A reiva szó két kínai eredetű karakterből áll, bár a rei jelenthet parancsot vagy rendet, jelentése a gyönyörű vagy a csodálatos is, míg a második karakter, a va jelentése a béke, a harmónia.

Így lett a korszak, egyben Naruhito programjának nem hivatalos neve a „gyönyörű harmónia”.

Naruhito mindössze 59 évesen foglalja el a császári trónt, amely kor Japánban fiatalnak számít. Az új császár népszerűsége így vélhetően főleg a fiatalok körében lesz nagyobb. Naruhitónak és feleségének, Maszakónak egy lánya van, aki a jelenlegi törvények szerint nem követheti apját a trónon.

A trónörökös ezért Naruhito öcsse, Fumihito herceg lesz.

Az új császár hivatalba lépését tíznapos ünnepi időszak, az arany hét kíséri: több uralkodó mellett japánok milliói érkeznek Tokióba Naruhito köszöntésére. Államelnökök, kormányfők most nem utaznak a szigetországba, mert a császári beiktatási ceremónia október 22-én lesz, amelyre 2600 vendéget várnak.