Észak-Korea feltehetően ismét rövid hatótávolságú rakétákat tesztelt csütörtökön, a két rakétát egy északnyugati bázisról indították a Japán-tenger felé – közölte a dél-koreai hadsereg.
Nem sokkal korábban a hadsereg még csak annyit tudott megállapítani, hogy Észak-Korea lövedékeket lőtt ki. A rakétabázis a kommunista ország legrégebbi ilyen létesítménye, ahol Szöul ismeretei szerint közép-hatótávolságú rakétákat állomásoztatnak, de ezúttal két rövid hatótávolságút indítottak el onnan. Hogy milyen típusúak voltak, azt egyelőre nem tudták megmondani.
A rakéták először átrepültek több észak-koreai tartomány felett, mielőtt kiértek a Japán-tenger fölé, majd a vízbe csapódtak. A dél-koreai hadsereg mérése szerint 270, illetve 420 kilométert repültek, és 50 kilométeres magasságot értek el.
Tokiói közlés szerint Japán területét, kizárólagos tengeri övezetét nem érte találat. Szakértők azt gyanítják, hogy
Phenjan olyan új rakétákat próbált ki, amelyek kifejlesztését határozatban megtiltotta neki az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
A rakétateszt egybeesett Steven Biegunnak, az Egyesült Államok észak-koreai ügyekben illetékes különleges megbízottjának szöuli látogatásával, illetve amerikai, japán és dél-koreai védelmi minisztériumi tisztségviselőknek a dél-koreai fővárosban tartott éves háromoldalú tárgyalásaival.
Mun Dzse In dél-koreai elnök Szöulban kijelentette: az észak-koreai rakétateszt feltehetően mérsékelt tiltakozás volt az Egyesült Államok ellen a zátonyra futott februári hanoi csúcstalálkozót követően. „Úgy tűnik, Észak-Korea elégedetlen azzal, hogy nem tudott megállapodást elérni Hanoiban” – mondta a dél-koreai államfő a KBS televíziónak. Ugyanakkor hangsúlyozta: Phenjan tartózkodott attól, hogy olyan fegyvereket lőjön ki, amelyek közvetlen fenyegették volna az Egyesült Államokat.
Észak-Korea múlt szombaton „csapásmérő rakétagyakorlatot” tartott rövid hatótávolságú rakétákkal. Azt megelőzően 2017 novembere óta nem hajtott végre tesztet nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal.
Szakértők szerint a szombati rakétagyakorlat szemmel láthatóan gondosan megtervezett lépés volt, nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy az Egyesült Államok legyen rugalmasabb Phenjannal nukleáris tárgyalásaikon, de nem olyan súlyos, hogy miatta Washington megszakítsa ezeket a tárgyalásokat.
Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un második, idén februári csúcstalálkozója után ugyanis megrekedtek az egyeztetések amiatt, hogy a felek összekülönböztek egyrészt Phenjan nukleáris leszerelési lépéseinek ütemén, másrészt az amerikai szankciókönnyítések elmaradásán.
A szombati tesztekre Szöul és Washington visszafogottan reagált, és nem ítélte el azt, nem nevezte provokációnak, amelyet Phenjan azért csinált volna, hogy életben tartsa tárgyalásait Washingtonnal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.