BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Indul a hároméves szakképzési gigaprogram

A technikusi képzés bevezetése, az infrastrukturális háttér átalakítása, egy munkaerőpiaci előrejelző rendszer létrehozása, tanulói ösztöndíjrendszer és tanulói munkaszerződés bevezetése is szerepel a szakképzés átalakításáról szóló, most nyilvánosságra hozott tanulmányban.

Jövő év szeptember 1-jén indul az az új szakképzési modell a közoktatásban, amely alapvetően keresletvezérelt lesz – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Mint hangsúlyozta, ezt az átalakítást nem lehet megspórolni, mert a versenyképességünk múlik rajta.

A kormány által elfogadott és tegnap nyilvánosságra hozott Szakképzés 4.0 tartalmazza egyrészt a szakképzéshez szükséges infrastrukturális háttér megteremtését, a szakoktatók bérének a rendezését, az ösztöndíjrendszer megújítását is.

Az MKIK elnöke szerint azonban a várható eredményeket illetően kellő óvatossággal kell előretekinteni, hiszen ez egy hosszú távú stratégia.

Fotó: Oláh Tibor

Az MKIK és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által közösen kidolgozott, 110 oldalas szakképzési és a felnőttképzési középtávú stratégia szerint 2020 szeptemberétől a gimnáziumok mellett ismét technikumokban és szakképző iskolákban tanulhatnak a diákok. A technikumban szerzett tudás megteremti a lehetőségét, hogy a jó eredménnyel végzők előtt nyitva álljon a felsőoktatás is. A szakképzőkben tanulók a szakmai képzettségük megszerzése után érettségit vagy akár technikusi képzettséget is szerezhetnek.

A stratégia kitér arra, hogy például a 21. századi szakképzőiskola-megújítási program tíz évre szól, a megvalósítása pedig évente 50 milliárd forintba kerül.

A tervek szerint 2022-ig összesen 150–200 milliárd forintot fordítanak a hazai szakképzés fejlesztésére.

Kiemelik, hogy német minta alapján szükség van egy munkaerőpiaci előrejelző rendszer kialakítására is, hogy a szakképzés rendszere a gazdaság igényeihez tudja alakítani a képzés szerkezetét és tartalmát, és egyértelmű igényeket, megrendelést kapjon a gazdasági szereplőktől. Arra is rámutat a tanulmány, hogy a hazai duális képzést is tovább kell fejleszteni a németországi, a svájci és az ausztriai hasonló modell átvételével. A tervek között szerepel a tanulói munkaszerződés bevezetése, amelynek célja, hogy a szerződéses diákok nagyobb valószínűséggel maradjanak a cégnél munkavállalóként a szakmai bizonyítvány megszerzése után is.

A Szakképzés 4.0 főbb beavatkozási területei:

  • 5 ezer vállalati szakember gyakorlati oktatóvá képzése
  • 15 ezer diák kaphat szakképzői ösztöndíjat
  • 10 ezer munkaszerződéses formában képzett tanuló
  • 10 ezer diák ingyenes idegen nyelvi képzése
  • 40 szakképesítésre kidolgozott digitális tananyag
  • 381 szakképző iskola eszközfejlesztése, szupergyors internetelérés
  • 200 iskolai tanműhely komplex felújítása
  • A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvasható

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.