Csak a hollandok és a dánok nagyobb bringások már

Hatezer kilométer megépítésével és korszerűsítésével 15 ezer kilométerre bővül 2030-ra a magyarországi kerékpárutak és kerékpározásra kijelölt utak teljes hálózata hazai és uniós forrásból – jelentette be Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. Elmondta, a jelenlegi 9 ezer kilométeres önálló és kerékpározásra kijelölt útból 1250 kilométer 2010 óta épült meg, illetve jelölték ki, a 2014-20 közötti költségvetési szakaszban 200 milliárd forintból valósítottak és valósulnak meg fejlesztések, ebből 50 milliárd hazai forrásból.

2020-ig összesen 2100 km önálló út épült és épül, ugyanennyi, azaz 2100 km kijelölt útszakasz pedig táblázással, felfestéssel válik kerékpározhatóvá a kisforgalmú utak bekapcsolásával.

Ezen a héten a balatoni kerékpárút fejlesztés jelentős szakasza zárul le, ott 42 kilométer újul meg a tó északkeleti és délkeleti részén. A Balatoni Bringakör 220 kilométeres teljes hosszának megújításáról már döntött a kormány, amire 2021-re 17 milliárd forint áll rendelkezésre.

A parlamenti államtitkár meglepő adatot árult el, miszerint az elmúlt három évben 19 százalékról 22 százalékra nőtt Magyarországon a kerékpárt fő közlekedési eszközként használó felnőtt lakosság aránya, ezzel Hollandia és Dánia mögött Európa harmadik legtöbbet kerékpározó nemzetévé váltunk. A hétköznapi kerékpárhasználat terjedése és az aktív turizmus növekvő népszerűsége együttesen indokolja azt a nagyszabású fejlesztési programot, aminek eredményeként biztonságosan végigkerékpározható lesz az ország Debrecentől Budapesten és a Balatonon át Szlovénia és Horvátország felé is hamarosan.

A Balatoni Bringakör mellett például egy 1,2 milliárdos fejlesztés révén a tó tágabb környékét 800 kilométeres hálózattal vonják be a turizmusba, miközben három településen – Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron – szervizközpontok is épülnek.

A 110 kilométeres Budapest-Balaton kerékpárút 10 milliárdos beruházásból 2021-re készül el, nem teljes hosszán önálló kerékpárúttal, hanem helyenként kerékpározásra kijelölt útszakaszokkal tarkítva. A Sopron-Fertő és a Felső-Tisza térségében hasonló szolgáltatásfejlesztések indulnak el, mint a Balatonnál, tekintettel a két térség kiemelt turisztikai jelentőségére. Már folyamatban van a Tiszafüred-Poroszló közötti kerékpárút kiépítése 4,2 milliárd forintból, ezzel körbeér a Tisza-tó körüli hálózat. Ugyancsak épül már a Tokaj-Rakamaz között hiányzó szakasz, és a Hatvan-Apc, idén indul a Budapest- Dunakeszi, Budapest-Szentendre, Budapest-Etyek, Győr-Pannonhalma közötti kerékpárút kialakítása.

Az országosan egyre kedveltebb kerékpározás a közbringa rendszerek terjedésén is látható. A BUBI mintájára működő nyolc vidéki közbringarendszer mellett tizedikként a Balatoni Közbringarendszer tervezése is elkezdődött – mondta Cseresnyés Péter -, miközben a fővárosban további 16 új gyűjtőállomással 143 helyszínre, és további 300 új kerékpárral 1600-ra bővül az egyre népszerűbb hálózat.