Magyarországnak adtak igazat a Tescóval szemben

A 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt.

Ezen különadók közül többel kapcsolatban felmerült az uniós joggal való összeegyeztethetőség kérdése.

A mai napon ismertetett indítványában Juliane Kokott főtanácsnok a magyarországi távközlési különadónak az uniós joggal való összhangjával kapcsolatban 2019. június 13-án ismertetett indítványában foglalt indokokkal lényegében összecsengő indokok alapján annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó összhangban van az uniós joggal – olvasható a közleményben.

A főtanácsnok megállapítja, hogy a jelen ügyben vitatott különadóhoz kapcsolódó progresszív adókulcs jellegéből adódóan a nagyobb árbevételű vállalkozások magasabb átlagos adókulcs alá tartoznak, mint a kisebb árbevételű vállalkozások, ami által a vállalkozások e két csoportja eltérő bánásmód alá esik.

Az uniós főtanácsnok szerint rendben van a magyar távközlési különadó

Nem sérti a közösségi jogot a magyarországi távközlési különadó – foglalt állást június közepén az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka.

A főtanácsnok szerint ugyanakkor mindez nem jár a külföldi vállalkozások nyílt vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetésével, mivel a különadó kivetési szabályai nem tesznek különbséget a vállalkozás székhelye vagy származása szerint – írja indítványában a főtanácsnok, aki úgy véli, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó bevezetése révén nem áll fenn a vállalkozások letelepedése szabadságának közvetett korlátozása sem.

A főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó összhangban van a letelepedés szabadságának az elvével.

A főtanácsnok véleménye nem köti az Európai Bíróságot, feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé, amelynek bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg – olvasható a főtanácsnoki indítványban.