Negyed százados lett a világ legértékesebb cége

Huszonöt éve, 1994. július 5-én alapította meg az amerikai Jeff Bezos az Amazon.com elnevezésű vállalatot, amely ma már a világ legnagyobb online áruháza, Bezos pedig a világ leggazdagabb embere.

Bezos már az elején tudta, hogy ő lesz a legnagyobb

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1992-ben úgy döntött, hogy a szövetségi államok nem vethetnek ki forgalmi adót az online kereskedelmi ügyletekre, hacsak a kereskedőnek nincs telephelye az adott államban. Jeff Bezos felismerte a lehetőséget (az online kereskedelem évi növekedését akkoriban 2300 százalékosra becsülték) és 1994. július 5-én bejegyeztette a Cadabra.com vállalkozást, amelynek telephelye a Seattle közeli Bellevue-ben fekvő házának garázsában volt.

A név az abrakadabra szóból származott, de miután többen félrehallották és a cadaver (hulla) szóra asszociáltak, Bezos a világ legnagyobb folyójáról Amazon.com-ra változtatta, mert biztos volt abban, hogy az ő cége is a világon a legnagyobb lesz.

Az alapító azt sem hagyta számításon kívül, hogy az A betűvel kezdődő név a betűrendes keresési listák élén fog szerepelni. Elemzése során húsz, interneten is terjeszthető terméket vett számításba és végül a könyvek mellett döntött. Bezos kezdetben csak néhány alkalmazottal, három szerverrel – a barátai között végzett tesztelés után – 1995. július 16-án indította el online könyvkereskedését. A cég minden reklám nélkül egy hónapon belül az összes amerikai államba és 45 országba adott el könyveket, forgalma elérte a heti 20 ezer dollárt, meghaladva Bezos legmerészebb várakozásait.

Tudatosan építkezett

Jeff Bezos fokozatosan diverzifikálta a cég profilját, 1998-tól így már CD-t és videókat, idővel ruhákat, elektronikai termékeket, játékokat is árulni kezdett. Ennek köszönhetően az egyszerű könyvesboltból Amerika egyik legnépszerűbb webáruháza lett.

A cég 1997-ben jelent meg a tőzsdén, a jól átgondolt üzleti modellnek és terjeszkedésnek köszönhetően Bezost 1999-ben a Time magazin az év emberének választotta. A cég logójába abban az évben került be a kezdő A betűtől a Z-ig ívelő nyíl, amely nem csak egy mosolyt jelképez, de azt is, hogy az Amazonon valóban minden kapható.

Az igazi áttörést mégsem az hozta meg az Amazonnak, hogy szinte mindent lehetett kapni az oldalon, hanem a cég saját fejlesztésű e-könyv-olvasója, a Kindle, amire a cég tartalmat és e-könyveket is kínált. Rövid időn belül több millió darabot adtak el belőle, valóságos divatcikké nőtte ki magát, így egy időben több Kindle-t adott el a cég, mint papíralapú könyvet. Jelenleg a tizedik generációs modelleknél tartanak, idén tavasszal mutatták be a legújabb változatot.

A terjeszkedés mellett az Amazon számára fontosak a technológiai újítások is, már 2013 óta kísérletezik csomagszállító drónokkal, Európában 2016-ban a brit polgári légiközlekedési hatósággal együttműködve

Cambridge-ben alakította ki drónposta (Prime Air) kézbesítő központját.

Tavaly nyílt meg az első olyan bolt, ahol az Amazon-regisztrációval rendelkezők a polcról levett áruval sorban állás nélkül távozhatnak, a digitális számlát mobiljukra kapják és Amazon-számlájukról vonják le a pénzt.

A hallgatás kifizetődő?

Huszonöt éves fennállása alatt a vállalat nem csak a sikereket halmozta, a jogi procedúrák sem kerülték el. Kezdetben a hagyományos könyvkereskedők ostromával kellett küzdenie, amikor azok elindították saját online boltjaikat. A konkurencia jogi eszközökkel is igyekezett akadályozni az Amazon növekedését: 1997-ben a Barnes and Noble perelte be, azt állítva, hogy hamisan nevezik magukat a világ legnagyobb könyvesboltjának, mivel az Amazon csak egy könyvközvetítő cég. Ezután a Walmart áruházlánc vádolta meg azzal, hogy az Amazon üzleti titkokhoz jutott.

Utóbbi céggel a vállalat egyezséget tudott kötni, később azonban már a dühös ügyfelek is kezdtek kellemetlen pillanatokat okozni nekik. Ezek közül emlékezetes az a tavalyi per, amelyben egy ügyfél azért perelte be a vállalatot, mert vásárolt a fiának egy önműködő robogót, amely aztán egyszerűen felrobbant egy szobában és a nő egész házát leégette. (A termékből a cég harminc nap alatt 250 ezer darabot értékesített.) Megan Fox a per során azt állította, hogy ez azért fordulhatott elő, mert az Amazon nem figyelmeztette őt kellőképpen a termék veszélyeire. A pert később elbukta, miután egy Tennessee-i bíró döntött úgy, hogy a vállalat nem felelős az ügyben.

Az Amazon ebben, és az egyéb ügyekben sem nyilvánított véleményt, inkább a homályba burkolózott, emellett minden eszközzel próbálta magáról elhárítani a felelősséget. Ez a stratégia viszont úgy tűnik, már nem tartható, miután egy másik per során a Philadelphia-i fellebbviteli bíróság kimondta:

az Amazon felelősséggel tartozik azokért a harmadik féltől származó (az ilyen cégek az Amazon kereskedelmi bevételének a felét termelik) hibás árukért, amelyeket a webhelyén árul.

Az apparátus azután határozott így, hogy a cég egy Pennsylvania-i ügyfele, Heather Oberdorf még 2015-ben úgy döntött, hogy vásárol egy visszahúzható kutya pórázt az Amazon.com-on egy harmadik cégtől, a Furry Gangtől. A termék meg is érkezett, így Oberdorf úgy döntött kipróbálja azt a kutyájával. Ami ezután történt, arra viszont nem számított: a póráz egyszercsak elszakadt és visszacsapott az arcába, amitől a fél szemére megvakult. Az eset után a nő azonnal számon kérte az Amazont, de a cég állítólag nem tudott kapcsolatba lépni a Furry Gang-gal, így Oberdorf beperelte az egész vállalatot.

A fent említett ügyben ugyan sokáig nem született ítélet, de szerdán aztán világossá vált: a külső gyártók csak az Amazonon keresztül tudnak kommunikálni az ügyfelekkel, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy esetleges probléma esetén teljesen eltűnjenek a színről. Így viszont a pórul járt vásárlók egyáltalán nem tudják őket számon kérni, ami azt jelenti, hogy az Amazon felelősséggel tartozik az ügyfelek felé.

Bezos is így mindenképpen lépéskényszerbe került, noha a Pennsylvania-i bíróság ítélete sem hatotta meg különösebben. Az alapító még csak arra sem hajlandó, hogy reagáljon valamit az ítéletre vagy az ügyre.

Csupán egy levelet küldött a cég részvényeseinek, amelyben közölte velük: a külső partnerek próbálják megpuccsolni az Amazont, ami egy hatalmas hiba a részükről. Hogy ez alatt pontosan mit érthetett Bezos, s hogy milyen retorziókra számíthatnak (ha lesznek) az Amazon partnercégei, az nem ismert, de a vállalat kommunikációjából kiindulva ezt nem is fogja megtudni senki. Mindenesetre a szerdai ítélet komoly hatással lehet a cég jövőjére.

Jeff Bezos a leggazdagabb, de nem leggyorsabb

A Világgazdaság nemrég beszámolt róla, hogy Jeff Bezos lett a világ leggazdagabb embere, akinek mindössze három év kellett (30 és 33 éves kora között) ahhoz, hogy össze jöjjön az első milliója. Az Amazon 55 éves alapítójának vagyonát a Forbes mintegy 131 milliárd dollárra teszi. Összehasonlításként érdemes megnézni a korábbi listavezetőt, Bill Gateset, aki hat év alatt, 26 éves korára lett milliomos; A Microsoft társalapítójának vagyonát 96,5 milliárd dollárra teszik. Warren Buffett 30 éves korára lett milliomos, a 82,5 milliárd dollárt birtokló befektetőnek hat évre volt ehhez szüksége. A Facebook alapítója, a még mindig csak 34 éves Mark Zuckerberg 62,3 milliárdos vagyonának legelső millióját mindössze két év alatt szedte össze 22 éves korára.