Olyan károkat okoz a környezetszennyezés, amire nem is gondoltunk

Egy nyáron publikált kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy azoknál az embereknél, akik az átlagosnál jobban ki vannak téve a légyszennyezésnek, könnyebben alakul ki bipoláris zavar, depresszió. A szakértők több millió – zömében amerikai és dán – páciens adatait értékelték ki. A mentális betegségeknek számos oka lehet, a légszennyezettség új tényezőként írható a listára. A kutatók szerint nagyjából ugyan az játszódik le az emberi szervezetben, mint az állatoknál: a rossz minőségű levegő az agyba jutva gyulladást okoz, ami hasonló tüneteket generál, mint a depresszió.

A háborúk, gyilkosságok, tuberkolózis, AIDS, vagy a malária következtében sem hal meg évente annyi ember, mint a légszennyezés miatt, erre jutott a WHO.

Az egészségügyi világszervezet 7 millióra becsüli azok számát, akiknek a halálát a rossz levegő miatt kialakult, elsősorban daganatos megbetegedések okozzák. A Health Effects Institute amerikai nonprofit kutatóintézet megállapításai is aggodalomra adnak okot, átlagosan két évvel is megrövidíti egy ma született gyermek életét a szennyezett levegő. Ázsiában a legrosszabb a helyzet egyébként ezen a téren.

Az emberi magzat már a méhlepényben is ki van téve a „támadásoknak” a brit természettudományos szakfolyóirat, a Nature oldalán közzétett írás szerint. A kutatók több placentát vizsgáltak meg nagy felbontású képalkotó eljárással, közülük öt volt koraszüléshez köthető, huszonhárom pedig nem.

Kiderült, hogy a légszennyező szénszemcsék bejuthatnak a méhlepény – magzat felőli – részébe is.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a női reprodukciós rendszert befolyásolják a környezeti tényezők, de az most lett kimondva először egyértelműen, hogy az anyák által belélegzett légszennyezés az embriót is elérheti bizonyos esetekben. Főleg azoknál a nőknél magas a kockázat, akik a nagy környezeti terheléssel sújtott városokban élnek. A kutatók ezt úgy vizsgálták, hogy elkülönítettek egymástól két csoportot, az egyikbe azokat tették, akik egy forgalmas útszakasztól 500 méternél távolabb élnek, a másikba pedig azokat a nőket, akik közelebb ezekhez a „gócpontokhoz.”

Mindegyik placentában szénrészecskékre bukkantak a méhlepény magzat felőli oldalán, a részecskék száma (átlagosan 20 ezer) attól függően változott, hogy mekkora légszennyezettséget szenvedett el a vizsgált alany.

A belga Hasselt Egyetem vezető kutatója úgy összegez: bár a méhlepény a magzat számára káros anyagokat alapvetően megszűri, a mikrószemcsék mégis áthatolhatnak rajta. Tim Narwot professzor azonban hozzáteszi, hogy további kutatások szükségesek ahhoz, hogy az embrióra gyakorolt pontos hatásokkal tisztában legyünk.

A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozik Jonathan Grigg, aki a légszennyezés gyermekekre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Grigg professzor úgy látja, a növekvő koraszülések és vetélések számottevő része a légszennyezettségnek tudható be, amire, ahogy fogalmaz, „kézzelfogható bizonyítékok vannak.”

Nem szabad elfelejtetnünk, hogy a légszennyező szénszemcsék mellett a dohányzás is jelentős rizikófaktor

– ezt már Andrew Shennan, a King's College szülész-professzora teszi hozzá, aki további vizsgálatokat szorgalmaz a cigaretta belégzésének lehetséges hatásairól a magzatra.

A szakértők álláspontjai eltérőek, de abban mindenki egyetért, hogy az emberek nem dobhatják csak úgy sutba az életüket és vonulhatnak el a civilizációtól azért, hogy kevesebb káros anyag jusson be a szervezetükbe. Sokkal inkább helyi megoldásokra van szükség. „Persze, mondhatjuk, hogy ha nagy kint a forgalom, akkor ne szellőztessünk, vagy gyalogoljunk, bringázzunk kisebb, elkerülő utakon, de igazából a politika tudna ebben érdemi változást elérni” – jegyzi meg Tim Narwot professzor.