Sokat kell még tenni a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséért

A NATO üdvözli, hogy elkezdődött a csapatszétválasztás a Donyec-medencei frontvonalnál lévő Zolote településnél, egyúttal emlékezteti Oroszországot felelősségére a minszki megállapodások teljesülésében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán a dél-ukrajnai Odesszában Dmitro Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettessel tartott sajtótájékoztatóján.

A főtitkár az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint hangsúlyozta, hogy sok még a teendő a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése érdekében, mert a tűzszünetet továbbra is sorozatosan megsértik, és az EBESZ megfigyelőit változatlanul akadályozzák munkájukban, azaz nem juthatnak be a Donyec-medence minden területére, és megfigyelő drónjaikat is időnként lelövik.

Üdvözlöm viszont Zelenszkij elnök újabb erőfeszítéseit és még nagyobb lendületét a békés rendezés elérésére

– fogalmazott, majd hozzátette, hogy a NATO „támogatja ezeket az erőfeszítéseket”.

„A NATO hangsúlyozza, hogy Oroszország egyértelmű felelősséggel tartozik a minszki megállapodások végrehajtásáért. Beleértve azt, hogy ki kell vonnia minden katonáját Kelet-Ukrajna területéről, és fel kell hagynia az ország destabilizálásával” – szögezte le Stoltenberg.

Kedden kezdődött meg a csapatszétválasztás a Luhanszk megyei Zoloténál. Még október 1-jén állapodtak meg a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoportban, hogy Sztanicja Luhanszka után, ahol júliusban történt meg a csapatszétválasztás, újabb két ponton. Zolote és Petrivszke településeknél vonják egy-egy kilométerrel hátrébb egymástól csapataikat a szemben álló felek. Később ennek a csapatszétválasztásnak a megkezdését Moszkva feltételül szabta a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország újabb csúcstalálkozójának.

Kuleba a sajtótájékoztatón újságírói érdeklődésre közölte: Ukrajna nem fog újabb kérelmet benyújtani az észak-atlanti szervezethez, hogy a NATO aktiválja számára a tagsági cselekvési tervet (MAP). Leszögezte, hogy Kijev továbbra is érvényesnek tekinti azt a kérelmet, amelyet a NATO már elfogadott 2008-ban bukaresti csúcsértekezletén.

„Ha visszatérünk az elsődleges forrásokhoz, nevezetesen a bukaresti csúcstalálkozó határozatához, akkor azt olvashatjuk, hogy a csúcstalálkozó résztvevői támogatták Ukrajna és Grúzia kérelmét, és utasították külügyminisztereiket, hogy további döntéseket hozzanak a MAP-ról” – emlékeztetett a miniszter-helyettes.

Szerinte ez alapján nem kell Kijevnek újabb kérelmet benyújtania, hanem arra kell összpontosítania, hogy végrehajtsa a szükséges reformokat haderejében, mélyítse együttműködését a katonai szövetséggel és NATO-kompatibilissá tegye az ukrán fegyveres erőket.