Szép lehet London és Brüsszel válása

Közel a megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, a felek képviselői a hozzáadottérték-adó kérdését leszámítva gyakorlatilag minden egyéb területen egyetértésre jutottak – közölték csütörtök reggel diplomáciai források.

Névtelenséget kérő brüsszeli tisztségviselők arról számoltak be, hogy szerda éjszaka a brit és az uniós delegációknak sikerült olyan, rendkívül érzékeny témákban is megegyezniük, mint a politikai bénultság fő okának számító ír-északír helyzet.

Ideiglenes megállapodást értünk el a hozzáadottérték-adón kívül minden pontban

– erősítette meg egy illetékes a Politico brüsszeli hírportálnak.

Sajtóhírek szerint ugyanakkor Boris Johnson brit kormányfő egyelőre hivatalosan nem biztosította támogatásáról a körvonalazódó egyezséget.

Egyelőre a meglévő pontokban sem véglegesítették a jogi szöveg tervezetét, és több tagállami nagykövet is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem lesz kész időben a szerződés a csütörtöki EU-csúcs kezdetéig, a vezetők pedig feltehetőleg vonakodnának olyan dokumentumot aláírni, amelyet előtte nem ellenőriztek a szakértőik.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke délelőtt telefonon beszélt Boris Johnson brit kormányfővel – tudatta a brüsszeli testület szóvivője, hozzáfűzve, hogy „minden óra és perc számít”.

Jean-Baptiste Lemoyne francia külügyminiszter-helyettes eközben kijelentette, hogy elérhető közelségbe került a megegyezés, de nincs rá garancia, hogy sikerül is tető alá hozni. Kiemelte azonban, hogy a londoni kormány álláspontja nem feltétlenül azonos a parlamentével, valamint aláhúzta, hogy amennyiben nem lesz most egyezség, akkor szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására a brit kilépés tervezett október 31-ei dátuma előtt.

Merkel másképp látja

Nem értek még célba a brit európai uniós (EU-) tagság rendezett megszüntetéséről folytatott tárgyalások, és nem lehet megjósolni, hogy milyen eredményre vezet az uniós állam- és kormányfők tanácskozása az ügyről – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag) a délután kezdődő brüsszeli EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.

Kiemelte: jó megoldást találni a brit uniós tagság megszüntetésének (Brexit) ügyében nagyjából ahhoz hasonló feladat, mint „a kör négyszögesítése”, és többször tűnt már úgy, hogy közel van a megoldás, de aztán mégsem sikerült megállapodni.

Az viszont biztos, hogy az EU nem engedi meg, hogy az Ír-szigeten „kemény határ” keletkezzen, ami ismét felszítaná a gyűlöletet és az erőszakot, és az is biztos, hogy nem lehet megkérdőjelezni az uniós belső piac alapelveit – jelentette ki Angela Merkel.

Hangsúlyozta:

az utolsó pillanatig tárgyalni kell, és akár egy újabb EU-csúcsot is össze kell hívni, mert az EU-nak és az Egyesült Királyságnak is a rendezett Brexit áll az érdekében.

A protestánsok ellenállnak

Jelenlegi formájában elveti a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó javaslatcsomagot a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP).

A brit kormány e hónap elején terjesztette be tervezetét az Európai Uniónak a londoni alsóházban háromszor is leszavazott, tavaly novemberben elért előző kilépési megállapodás alternatívájaként.

Az új javaslatról jelenleg is folynak a tárgyalások Brüsszelben, és ha sikerül véglegesíteni a kilépési megállapodást, azt Boris Johnson miniszterelnöknek a brit parlamenttel is el kell fogadtatnia.

A DUP azonban – amelynek alsóházi támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – csütörtöki nyilatkozatában közölte, hogy „a dolgok jelenlegi állása” alapján nem tudja támogatni a javaslatcsomagot.

Arlene Foster, a DUP vezetője szerint a párt mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és nem kellően tisztázottnak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.

Foster közölte, hogy a DUP folytatja a munkát a kormánnyal egy olyan észszerű megállapodás érdekében, amely Észak-Írország javát szolgálja, és megvédi az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos integritását.

A brit javaslatcsomag az ír sziget egészére – vagyis Észak-Írországra is – kiterjedő egységes kereskedelmi szabályozási térség kialakítását indítványozza az Európai Uniónak, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása a Brexit után.

A DUP azonban az elmúlt hetekben is többször leszögezte, hogy semmiféle olyan megoldást nem hajlandó elfogadni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

Jórészt a DUP ellenállásán bukott el az előző brit kormányfő, Theresa May által tavaly novemberben elért eredeti Brexit-megállapodás is.

E megállapodás alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradt volna az EU-val, és Észak-Írországban érvényben maradtak volna az EU egységes belső piacának egyes szabályozási elemei is, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, amely ezt feleslegessé teszi.

A londoni alsóház – a Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával – a múlt hónap elején elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis szombatig a törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Boris Johnsonnak aznap kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez.

A kormány rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolja szombatra a Brexit-folyamat szempontjából kritikus csütörtök-pénteki EU-csúcs megvitatására.

A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.

Cikkünk folyamatosan frissül...