Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)
A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek. Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat:
valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – osztják ki a mandátumokat:
a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.
A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.
A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, lakcímét vagy személyi azonosítóját, emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de ha visszatér, és magával hozza érvényes igazolványát, természetesen szavazhat. Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Ha kifogásolja, hogy alá kell írnia, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választópolgár a névjegyzék aláírását megtagadja, vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
Ha a választó neve a szavazást megelőző hetekben változott meg, például házasságkötés miatt, és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, akkor a szavazatszámláló bizottság annak alapján állapítja meg a személyazonosságát, és engedi szavazni.
A szavazatszámláló bizottságnak ilyen esetekben az okmány egyéb adatainak és az új névre szóló lakcímigazolvány adatainak összevetésével kell megállapítania a választó személyazonosságát.
Nem lehet kizárni a választójog gyakorlásából azt a választót sem, akinek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratta át az új címét.
Ha a választópolgár lakcímkártyája az adott közterület korábbi elnevezését tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a helyi választási irodától kapott tájékoztató jegyzék alapján állapítja meg, hogy a cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást.
A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezéséről és közzétételéről. A bíróság akkor kimondta: a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogy miként szavaztak.
A szavazólap célja az, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik – közölte a Kúria.
Jogszabály ugyanakkor nem tiltja, hogy a választók a szavazófülkében fotót készítsenek magukról.
A szavazólapokat nyomtató ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. a voksolás előtt október 4-éig tudta „lekövetni” a visszalépéseket, azaz azok esetében, akik eddig az időpontig léptek vissza, a nyomda még új szavazólapot tudott nyomtatni. Az utolsó héten visszalépő jelöltek esetében azonban nem volt már mód új szavazólapok nyomtatására, ezért az ő nevüket le kell húzni a szavazólapról.
Minden választáson előfordul, hogy jelöltek a nyilvántartásba vételük után visszalépnek, elveszítik választójogukat vagy elhaláloznak. A mostani önkormányzati választáson a jelöltek nyilvántartásba vétele után 525-en estek ki:
kilencen elhunytak, nyolcan elveszítették választójogukat, 508-an visszaléptek. Utóbbiak közül 22 polgármester- és 15 egyéni listás jelölt csak a voksolást megelőző pénteken lépett vissza.
A nemzetiségi választáson 269-en estek ki a jelöltek közül: hatan meghaltak, hárman elveszették választójogukat, 250-an visszaléptek. A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság pedig szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról.
Öt év alatt csaknem 145 ezerrel (1,78 százalékkal) csökkent a választójogosultak száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.