Irán fenntartja, hogy nem folytat nukleáris fegyverkezési programot

Irán kész írásba adni, hogy nem folytat nukleáris fegyverkezési programot, atomenergetikai projektjei pedig békés célokat szolgálnak – jelentette ki Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) vezetője hétfőn az araki nukleáris létesítményben.

Szálehi felidézte, hogy Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője korábban rendeletben tiltotta meg a tömegpusztító fegyverek építését, illetve bevetését, mert ez az iszlám előírásokba ütközik.

Ezt a rendeletet aláírhatná Haszan Róháni elnök és az atomalku hat szerződéses fele

– hangsúlyozta a tisztségviselő, akit a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség idézett.

Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok garanciákat vár, hogy Irán nem épít atomfegyvereket, Irán pedig a 2015-ös többhatalmi nukleáris megállapodás végrehajtását és az amerikai szankciók feloldását követeli. Rávilágított, hogy ezzel a kezdeményezéssel mindkét fél követelése teljesülne.

Mint mondta, más megoldást nem lát az atomalku körül kialakult konfliktusra, mert az amerikai büntetőintézkedések feloldása nélkül nincs értelme a tárgyalásoknak.

Hozzátette: ezt a felvetést tárgyalta meg Róháni pénteken Tokióban Abe Shindzó japán miniszterelnökkel.

Szálehi egyben azt is bejelentette, hogy Irán araki nehézvizes atomreaktorának szekunder köre elkészült, amellyel a reaktormagban keletkezett hőt a hűtőtornyokba vezetik. Ezzel a reaktor egy fontos eleme üzemképes. A primer kör még építés alatt áll. Mint mondta, a teljes reaktor 2021-re készül el.

Az atomalkuban a felek rögzítették, hogy Irán használhatatlanná teszi az araki nehézvizes atomreaktor magját, a létesítményt pedig nemzetközi segítséggel egy kutatási célokat szolgáló reaktorrá építenék át, így biztosítva, hogy a teheráni vezetés nem állít elő plutóniumot.

Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.

Donald Trump amerikai elnök viszont 2018-ban kilépett a megállapodásból, és visszaállította a szankciókat. Teherán közölte, hogy emiatt fokozatosan csökkenteni fogja a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek végrehajtását, amit több előre bejelentett lépésben meg is tett.