BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Piszkos titkok derültek ki a német és az amerikai hírszerzésről

Az amerikai és a német hírszerzés 120 országot hallgatott le a világ legnagyobb kódolóeszköz-gyártója révén.

Az amerikai és a német hírszerzés évtizedekig hozzájutott külföldi országok titkos adataihoz, miután felvásárolták a világ legnagyobb kódolóeszköz-gyártóját, a svájci Crypto AG-t – számolt be a The Washington Post című amerikai napilap és a ZDF német közszolgálati tévécsatorna helyi idő szerint kedden.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) a hidegháború alatt, 1970-ben vásárolta meg a titkosítóeszközöket gyártó céget, amelynek ügyfelei között szövetségesek és ellenfelek egyaránt szerepeltek. A nyolcvanas években a CIA által feldolgozott titkosított diplomáciai és kormányzati üzenetváltások mintegy 40 százalékát Crypto eszközökkel gyűjtötték. Több országban máig használnak ilyen berendezéseket.

A svájci vállalat első nagyobb megrendelése a második világháborúban érkezett az amerikai hadseregtől.

Ezt további megbízások követték, és a Crypto AG dollármilliókhoz jutott eszközeivel, amelyeket több mint 120 ország használt. Ügyfelei között volt

  • Irán,
  • India,
  • Pakisztán,
  • Törökország,
  • Japán,
  • latin-amerikai junták,
  • sőt, még az ENSZ
  • és a Vatikán is.
  • Azt azonban egyikük sem sejtette, hogy a kódolóeszköz-gyártó vállalat tulajdonosa a CIA volt, 1993-ig a BND-vel együtt.

    Az amerikai hírszerzés szabotálta a nem saját részre gyártott eszközök kódoló algoritmusait, és könnyedén vissza tudott fejteni minden titkos üzenetet. Egyedül Kína és Oroszország gyanakodott a Crypto nyugati érdekeltségeire, és nem is vásárolt soha gépet a vállalattól. Más kérdés, hogy szövetségeseiken keresztül így is sokat megtudtak róluk – írta keddi cikkében a The Washington Post.

    Az először Thesaurus, majd később Rubicon fedőnéven zajló műveletet a CIA 2004-es, 96 oldalas jelentésében „az évszázad hírszerzési puccsának” nevezte – hangsúlyozta az amerikai napilap.

    Más országok kormányai jó pénzt fizettek az Egyesült Államoknak és Nyugat-Németországnak azért, hogy legalább két (de inkább öt vagy hat) további ország elolvashassa legtitkosabb üzenetváltásaikat

    – állt ugyanebben a jelentésben.

    A beszámoló szerint még négy ország – Izrael, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia – tudhatott a műveletről, vagy részesülhetett olyan információkból, amelyekhez a Crypto AG által gyártott kódoló eszközök segítségével fért hozzá a német és az amerikai hírszerzés.

    A művelet lehetővé tette, hogy amerikai és nyugatnémet kémek megfigyeljék egyebek közt az új iráni rezsim üzenetváltásait az 1979-es teheráni túszdráma során. Emellett annak is „fültanúi” voltak, amikor líbiai tisztségviselők gratuláltak egymásnak az 1986-os berlini diszkórobbantáshoz, illetve tudták, hogy mit terveznek az argentinok a falklandi háború során, és az információt továbbadták a briteknek.

    A CIA végül 2018-ben adta el a Crypto AG-t.

    A vállalat biztonsági piaci szerepe addigra jelentősen beszűkült, főként az online titkosító technológiáknak köszönhetően.

    A Crypto-ügy párhuzamba állítható azokkal a mai aggodalmakkal, amelyek a különféle külföldi kormányokkal kapcsolatba hozott technológiai vállalatokat, köztük a vírusirtókat gyártó orosz Kasperskyt vagy a Huawei kínai telekommunikációs óriáscéget övezik – hívta fel a figyelmet az ügyet a ZDF-vel együtt feltáró The Washington Post.

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.