Tavaly már közel 2,3 millió, tisztán elektromos meghajtású autót adtak el világszerte és csak Európában 160 ezernél is több töltőállomás szolgálja ezeket a járműveket illetve tulajdonosaikat. A Schneider Electric összegyűjtötte az e-autózás történetének és jelenének néhány érdekességét.
Elsőre megdöbbentő, de közel kétszáz éves múltra tekint vissza az elektromos járművek fejlesztése, ráadásul igen komoly magyar vonatkozása is van.
Az első, tisztán elektromágneses elven működő elektromos motort, a „villanydelejes forgonyt” Jedlik Ányos alkotta meg 1828-ban, igaz nem szabadalmaztatta azt.
Az első, utakra szánt elektromos jármű prototípusát 1832-ben építette meg Robert Anderson skót mérnök. Az első, elektromos autónak nevezhető jármű elkészítése viszont Thomas Parker nevéhez fűződik, az 1884-ben bemutatott autójában már megvolt a potenciál, hogy meghódítsa az utakat.
A közlemény szerint a 19. és a 20. század fordulóján az autózásban az elektromos meghajtás volt az uralkodó, tízezerszámra adták el az ilyen járműveket. Becslések szerint az Egyesült Államokban 1900-ra minden harmadik, közúton közlekedő jármű elektromos autó volt.
Számos előnyük már akkor is megmutatkozott: csendesebbek, tisztábbak voltak, mint akár gőzmeghajtású, akár belső égésű motort használó társaik, illetve ez utóbbiakkal ellentétben nem volt szükség kurblira a beindításukhoz.
Főként a villámgyors fejlődésnek induló nagyvárosokban voltak népszerűek, ahol a korlátozott hatótávolságuk sem jelentett problémát, New Yorkban például a 19-20. század fordulóján már 60 elektromos meghajtású taxi várta az utasokat. A 20. század elején azonban fokozatosan elveszítették kezdeti előnyüket az elektromos járművek, amiben szerepet játszott a nagy olajmezők feltárása.
Ami olcsóbbá tette a belső égésű motor használatát, az az úthálózat fejlődése volt, melynek köszönhetően a hosszabb távú autós utazások is lehetővé váltak, a motorok fejlesztése, illetve a benzinmeghajtású autók tömegtermelésének beindulása Henry Fordnak köszönhetően. 1912-ben egy Ford T-Model mindössze 650 dollárba került,
míg egy elektromos autóért ennek több mint 2,5-szeresét kellett fizetni.
A múlt évben 2,26 millió tisztán elektromos autót értékesítettek világszerte, ami 9 százalékos növekedést jelentett 2018-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy 2019 végére nagyjából 7,5 millió elektromos meghajtású személyautó rótta az utakat a Földön. Ha az eladott járművek számát nézzük, akkor Kína a listavezető, a távol-keleti országban közel 1,2 millió elektromos autót vásároltak 2019-ben.
Az észak-európai országok számos gazdasági, egészségügyi, oktatási mutatóban szerepelnek a legjobbak között a világon és az elektromos autózásban is az élre törnek.
Norvégiában például a tavaly eladott új autók 56 százaléka volt elektromos meghajtású, ez a legmagasabb arány a világon, míg a második ebben a mutatóban Izland lett, 24,5 százalékkal. Magyarországon 2019-ben 1833 tisztán elektromos autót értékesítettek, és bár ez az egy évvel korábbihoz képest 41 százalékos növekedést jelentett, a teljes piac alig több mint 1 százalékát adta ez a kategória.
Itthon hasonlóan számos más országhoz, állami segítséget igényelhetnek az elektromos autók vásárlói, melynek összege jelenleg 1,5 millió forint, és eddig már több mint 3 milliárd forintot fizettek ki ilyen támogatásokra.
Tavaly a Tesla Model 3 volt a legnépszerűbb elektromos személyautó a világon, amiből mintegy 300 ezret értékesítettek. Elon Musk cége, azonban nem csak a marketingben és az eladásban nyújt kiemelkedőt, a járműveik egyelőre ár és teljesítmény szempontjából is a kategória csúcsát jelentik. A társaság már bemutatta a Tesla Roadster 2-t is, amire már felvesznek előrendeléseket, és ami az eddigi hírek szerint szintén rekorder lesz, a hatósávolsága ugyanis eléri az 1000 kilométert.
Tavaly szeptemberben a floridai Kennedy Űrközpont kifutóján száguldott egy több mint 800 lóerős tűzpiros sportautó, azzal a céllal, hogy rekordot döntsön. Ez sikerült is, a C7 Corvette alapjaira épített Genovation GXE 338 km/órás sebességet ért el, ezzel a leggyorsabb, tisztán elektromos autó címet érdemelte ki.
A múlt év végére Európában 165 ezer töltőállomás állt rendelkezésre az elektromos autók töltésére, a European Alternative Fuels Observatory adatai szerint, ez az első, 2011-es adathoz képest hetvenszeres növekedést jelent.
Az elektromos autók lényegesen drágábbak, mint a hasonló kategóriájú és tudású benzines vagy dízel járművek, a prémium kategóriát képviselők ára pedig egészen magasra ugorhat.
Az e-autózásnak komoly lökést adó Tesla S Model például 80-100 ezer dollár közötti összegért vásárolható meg, persze egyedi igények alapján még magasabb is lehet az ár.
Azonban nem feltétlenül kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy valaki szert tegyen egy Tesla-ra, igaz a 14 dolláros változat nem a garázsba, hanem inkább a gyerekszobába, vagy gyűjtők esetében egy vitrinbe illik. A világ egyik leghíresebb játékautó gyártója, a Matchbox ugyanis ennek az autónak is elkészítette a kicsinyített mását.
„Az elmúlt években rengeteget fejlődtek az elektromos autók és az őket kiszolgáló infrastruktúra, amire szükségünk is van, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást. A kétségtelen fejlődés ellenére azonban korántsem olyan ütemű az átállás a hagyományosról az elektromos meghajtásra, mint indokolt lenne.
A klímacélok elérésének támogatására a közelmúltban jelentettük be, hogy 2030-ig mintegy 14 000 járműből álló céges flottánkat teljes egészében elektromos meghajtású autókra cseréljük le. Az e-mobilitás számos munkatársunk számára egyáltalán nem újdonság, hiszen olyan termékeken dolgoznak, ami annak elterjedését támogatja.
Az EcoStruxure for eMobility rendszerünk például teljes körű megoldást nyújt a töltési infrastruktúra kialakítására a tanácsadástól a mikrohálózatok kiépítésén és menedzselésén át a töltőállomások szállításáig” – mondta el Kozma László, a Schneider Electric szakértője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.