Nem sikerült tízezres átlagnézőszámot elérni az NB I-ben

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke az Inforádióban elhangzott interjúját foglalta össze a Magyar Nemzet.

Szerinte a magyar bajnokság színvonala javult ugyan, de a nézettség nem érte el a tíz évvel korábban remélt szintet.

Arra is rávilágított, hogy indokolatlannak tartja az NB I-ben a több tízezer eurós fizetéseket.

Az interjú elején Csányi – aki a nemzeti válogatottak versenyeztetési bizottságának a vezetője az UEFA-ban – elmondta:

eldöntötték, hogy milyen javaslatot terjesztenek az UEFA Végrehajtó Bizottsága elé. A pótselejtezőket – amelyeket a magyar válogatott idegenben kezd Bulgária ellen – ősszel játsszák le a jelenlegi tervek szerint.

Csányi új ötéves ciklusát kezdi az MLSZ élén. Mint mondta, elégedett azzal, hogy helyreállt az elmaradott magyar futball-infrastruktúra.

Csányi – a lap szerint önkritikusan – értékelte tíz évvel ezelőtti ígéretét. „Megégettük magunkat 2010-ben, amikor az új elnökég elkezdett dolgozni, mert tízezres átlagos nézőszámot ígértünk az NB I-ben, de sajnos ennek a közelében sem vagyunk. Nagyon furcsa, hogy miközben a magyar televízió futballközvetítései közül a válogatottunk meccsei után az NB I találkozói a legnézettebbek, aközben a stadionokban kevés nézőt látok.”

Én azt mondom, a magyar bajnokság színvonala határozottan javult. Sokkal több érdekes meccset látunk, nemcsak az NB I-ben, hanem az NB II-ben is. Nyilvánvaló azonban, hogy a kulturált stadion csak a szükséges, de nem az elégséges feltétele a magasabb nézőszámnak. Ahhoz kell a színvonalas támadófoci.

Csányi kitért a koronavírus-járvány okozta nehézségekre is.

„Véleményem szerint a magyar NB I-ben egyetlen olyan klub sincs, amely ne tudna elindulni a következő bajnokságban. A licenchez különben azt kell tudni bizonyítani az adott klubnak, hogy elegendő pénz áll rendelkezésére nemcsak ahhoz, hogy elkezdje, hanem hogy be is fejezze a bajnokságot. Az NB II-ben talán lehet egy-két klub, amely nem tudja megugrani ezt a magasságot” – vélekedett.

Végül felvetették Csányinak, hogy a sportolók fizetésének csökkentése az egész világon népszerű téma.

„Azt gondolom, a világon is, és persze más nagyságrendekkel Magyarországon is kialakultak irreális fizetések, és nyilván – mivel a sportvállalkozások egyszersmind gazdasági vállalkozások is – meg kell nézni, hogy a játékos kitermeli-e a fizetését – szólalt meg Csányiból az üzletember. – A válság hatására a legtöbb helyen 20-30 százalékkal csökkentették a fizetéseket, és szerintem ez a válság után is így marad, már csak azért is, mert jó néhány klub tönkrement vagy a csőd szélére került.”

A mérséklés indokoltságáról annyit mondott:

„Nem lehet egységes számot mondani, mert ötszörös különbség van a topklubok és a hátsó régió bérszínvonala között – mutatott rá Csányi.

Nyilvánvaló, hogy ahol alacsonyak a fizetések, ott nem lehet annyit csökkenteni, mint a magas fizetést adó kluboknál. Meggyőződésem, hogy a magyar bajnokság teljesítménye alapján nem indokoltak a havi több tízezer eurós fizetések.