Más modell szerint kaphat pénzt a jövő évtől az alapkutatás

Jövőre új alapokra helyezi az alapkutatások finanszírozását az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) – tudta meg a Világgazdaság. Az ELKH sajtóirodája megerősítette: másfajta finanszírozási struktúra váltja fel a korábbi fenntartó által alkalmazott bázisalapú forráselosztást. Az új modelltől azt várják, hogy hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá teszi a finanszírozást, ami tovább növeli a kutatási hálózat versenyképességét nemzetközi szinten is. A konstrukció három pillérre fog épülni, a kutatás támogatása mellett hamarosan kiemelt szempont lesz a közcélú kutatási szolgáltatások feladatalapú finanszírozása és a működési források biztosítása is. A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van.

Mint ismert, a kutatási, fejlesztési és innovációs törvény 2019-es módosítása nyomán

a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata az Országgyűlésnek alárendelve Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven önálló intézményhálózatként felel a hazai alapkutatásokért.

Az ELKH jelezte, hogy a korábbi modell nem vette figyelembe sem az intézmények létszámát, sem a működésiköltség-szükségletüket, sem pedig a teljesítményüket. Az új konstrukcióban viszont az egyes kutatóhelyek alapfeladatait és kutatási programját a kutatóhelyek vezetőivel együtt határozzák meg. A jelentős részben akadémikusokból álló irányító testület az intézetek ajánlataiból és kutatási szándékaiból szeretne kiindulni.

Az eddigi egyeztetéseken öt stratégiai tématerületet határoztak meg, amelyek lefedik a kutatóhelyek főbb kutatási irányait, továbbá összhangban vannak az Európai Unió jövőre induló Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramjának kiemelt területeivel.

E területek a digitalizáció, az energia, az egészség, a környezet és biztonság, valamint az emberi erőforrás lesznek.

A finanszírozás módosítását az is indokolja, hogy a korábbinál is több európai uniós kutatási és innovációs forrás áll a tagországok rendelkezésére. A korábbi fejlesztési ciklusokban indított programok – FP7, H2020 – tapasztalatai szerint Magyarország évről évre meg tudott ugyan egy-egy jelentős programot nyerni, de a fejlett európai, azaz a 2004 előtt csatlakozott tagországokhoz képest óriási lemaradásban van, ahogyan a régió egésze is: a teljes keret mintegy 95 százalékát a régi tagállamok nyerték el az elmúlt két programozási időszakban. Az ELKH azt is közölte, hogy az egyes intézményeknek van saját teljesítményértékelési szabályzatuk, de a kutatóhálózat egészére vonatkozó keretrendszer kidolgozása még tart.

A Világgazdaság nemrég megírta, hogy a kutatóhálózatban dolgozó csaknem ötezer kutató és intézményi munkatárs novemberben kapja meg az első, az addiginál átlagosan 30 százalékkal magasabb havi bérét 2020. július 1-i hatállyal, visszamenőleg.

A kormány az idei 11 milliárd forint pluszforrás után a jövő évtől évi 22 milliárd forint többlettámogatást nyújt a kutatóhelyeknek, így 2021-ben már 9 milliárd forint jut béremelésre.