Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény jelenlegi formájában a Magyar Orvosi Kamara (MOK) számára elfogadhatatlan – közölte az orvosi kamara.
A MOK azt kéri, hogy a törvény hatályba lépése a béremelés kivételével ne 2021. január 1-je legyen hanem március 30-a, egyes pontok esetén pedig június 30-a legyen.
Az orvosi kamara képviselői ma találkoztak Pintér Sándor belügyminiszterrel, ahol ismertették az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel kapcsolatos kamarai álláspontot, amely szerint a törvény érdemi pontokban, minimum a kirendelés és a másodállások korlátozása tekintetében pontosításra szorul. Az egyeztetés során szóba került az alapellátás átalakítása is és az ezzel kapcsolatos elképzeléseket ismertette Pintér Sándor és megállapodtak arról, hogy
az egyeztetés a MOK háziorvosi munkacsoportjának bevonásával folytatódik. Emellett a köz- és a magánellátás viszonyáról és a kórházi vezetők státuszáról vár további javaslatokat a miniszter
– írta a MOK.
A Belügyminisztérium szerint Kincses Gyula, a MOK elnöke és Pintér Sándor belügyminiszter a találkozón elemezték a koronavírus-járvány magyarországi alakulását, a háziorvosok helyzetét, áttekintették a háziorvosi rendszer reagálóképességét. Véleményt cseréltek az állami és a magán egészségügyi ellátás témaköreit érintő álláspontokról és megállapodtak a nézőpontok további egyeztetéséről, a felmerült adatok pontosításáról.
A MOK szerint a múlt héten a parlamentben elfogadott törvény az orvostársadalom előzetes igényének megfelelő bérezést garantál az új jogviszony alá tartozó orvosoknak és betiltja a hálapénzt, de alapjogokat sért, és a megalkotás módja, valamint a tartalma miatt komoly ellenállást szül, így az ellátásbiztonságot és a járványügyi védekezést veszélyeztető működési zavarokat okozhat, az ezzel kapcsolatos észrevételeiket át is nyújtották a belügyminiszternek.
A kamara szerint a másodállással kapcsolatban a törvény nem indokolható módon engedélyhez köti a nem egészségügyi kereső tevékenységek végzését, másrészt minden korlátozás és orientálás nélküli felhatalmazást ad egy, még nem ismert szerv számára az engedélyezéssel kapcsolatban. A MOK szerint
koherenciazavar van a törvény normaszövegében és a melléklet között.
Az orvosok és a kórházi gyógyszerészek a szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lépnek. Ez a MOK eredeti bértáblájának felel meg, de a törvény mellékletében nem ez a tábla szerepel, hanem a MOK-nak egy korábbi javaslata, aminek idősávjai 5 éves ugrásokat tartalmaznak. Kitérnek rá, hogy a törvény csak sürgős esetben tenné lehetővé, hogy egy állami kórházban dolgozó orvos olyan beteget lásson el, akit a magánpraxisában kezel, ez a részt is módosításra szorul minimum az időkorlát miatt.
A kirendelés okozta a legnagyobb elutasítottságot ezt csak egészségügyi válsághelyzetben tudják elfogadni, de akkor is pontosításra van szükség
– írták.
Jelenleg az átvezénylés a szakemberek egy százalékát érinti, erről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszélt a Kossuth Rádióban. Kitért arra is, hogy az orvosok „soha nem látott„ béremelése és a hálapénz kivezetése kapcsán a Magyar Orvosi Kamara javaslatát valósította meg a kormány. Ugyanakkor hátra van még 18 olyan rendelet, amelyeket szintén az orvosi kamarával egyetértésben alkotnak majd meg. A kormány célja, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis ne legyen, a helyi ellátás színvonala emelkedjen és ennek a pénzügyi feltételit is megteremtik majd – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt még a hétvégén. Jelenleg Magyarországon 562 üres háziorvosi körzet van, egy év alatt 20 százalékkal emelkedett az üres praxisok száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.