Eddig már kilencvenmillió amerikai adta le előzetesen a szavazatát

A koronavírus-járvány és az amerikai gazdaság volt az újraválasztásáért küzdő Donald Trump republikánus elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden kampánygyűléseinek egyik fő témája szombaton.

Eközben rekordot döntött a korai szavazók száma.

Trump Pennsylvania állam több városát is felkereste, Newtownban elmondott beszédében pedig a járvány kapcsán ismét az orvosokat bírálta, valamint azt vetette ellenfele szemére, hogy „másról sem beszél, csak a Covidról”. Ahogy korábban Wisconsinban, Pennsylvaniában is azt mondta, meg kell nyitni az államot.

Leszögezte: az Egyesült Államok „csupán néhány hétre van” attól, hogy biztonságos vakcinát bocsásson az emberek rendelkezésére, és ismételten bírálta a járványügyi szigorításokat, amelyek szerinte a gazdaságot veszélyeztetik.

Montoursville-ben elmondott beszédében Trump arra is emlékeztette az összegyűlt embereket – akik közül jó néhányan nem hordtak maszkot -, hogy

évtizedek óta ő az Egyesült Államok első elnöke, akinek az idején az ország nem kezdett új háborúba.

Bidenre kitérve azzal vádolta ellenfelét, hogy ha megválasztanák, fellépne a Pennsylvania egyik fő bevételi forrásának számító olajipar ellen.

Az elnök pénteken a középnyugati Michiganben azzal vádolta az orvosokat, hogy pénzt kapnak, ha a páciensük meghal a koronavírus okozta betegségben. Joe Biden erre azt hányta Trump szemére, hogy az elnök „fehér zászlóval adta meg magát a vírusnak”, szombaton pedig bírálta Trump orvosokra vonatkozó kijelentését.

Lehet, hogy azért hiszi ezt, mert ő viszont csak akkor hajlandó bármit tenni, ha pénzt kap érte

– mondta Biden a Michigan állambeli Flintben.

Biden mellett a gyűlésen felszólalt Barack Obama volt amerikai elnök is, aki szintén bírálta a Trump-adminisztráció járványkezelését, és emlékeztetett arra, hogy az ő elnöksége idején – Biden alelnöksége alatt – mentették meg a 2008-as gazdasági válság következményeitől a michigani autóipart, amely az amerikai autógyártás központja.

Biden azt is Trump szemére vetette, hogy lesöpri az asztalról a klímaváltozással foglalkozó tudományos érveket, egyúttal kiállt az Obamacare néven ismert egészségbiztosítás mellett.

A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által szombaton közzé tett jelentést szerint Trump kampánykörútjai során júniustól szeptemberig hozzávetőleg több mint 30 ezer ember kaphatta el a koronavírust, és akár 700-an is belehalhattak a vírus okozta betegségbe. Mindazonáltal a tanulmány statisztikai modellen, nem pedig a tényleges fertőzések kivizsgálásán alapul, és szakértői értékelést sem kapott.

Közegészségügyi dolgozók ugyanakkor többször figyelmeztettek, hogy a kampánygyűlések segítik a járvány terjedését, noha ezt nehéz bizonyítani, mert sok államban nem végeznek átfogó kontaktkutatást. Andrew Bates, a Biden-kampány szóvivője azzal vádolta Trumpot, hogy nem törődik még az őt támogatók életével sem.

Biden Trumppal ellentétben igyekszik hangsúlyozni a védőmaszk fontosságát, amelyről a The Washington Post című amerikai napilap azt írta, kampányának egyik szimbólumává vált.

Eközben mindezidáig

rekordszámú, mintegy 90 millió amerikai adta már le előzetesen a szavazatát az elnökválasztáson

a Floridai Egyetem szombaton közzé tett adatai szerint. Ez a szám a legmagasabb több mint egy évszázada, és máris 65 százaléka a 2016-os elnökválasztás összes szavazójának.

A négy évvel ezelőtti választáson csupán 47 millióan voksoltak előzetesen.

Sokan a választások napján várható zsúfoltság miatt választották a szavazásnak ezt a módját, a koronavírus-járványtól tartva. Több elemző – elsősorban a Fox televízióban és a jobboldali médiumokban – arra hívta fel a figyelmet, hogy országosan a korai szavazók 55 százaléka Bident támogatja, továbbá a levélben és előzetesen leadott szavazatok magas aránya is Bidennek kedvez.

Trump korábban kétségeit fejezte ki a levélszavazás megbízhatóságát illetően, így vélhetően kevesebb republikánus szavazó választja ezt a lehetőséget.

Nemcsak Trumpról és Bidenről voksolnak az amerikaiak

Nemcsak Donald Trump republikánus elnökről és kihívójáról, a demokrata párti Joe Bidenről voksolnak az amerikaiak november 3-án, kedden.

Az Egyesült Államokban az elnökválasztás mellett a 435 tagú szövetségi képviselőházat teljesen, a 100 tagú szövetségi szenátust pedig részlegesen megújítják.

A szenátust illetően 35 bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során. Ezen kívül

11 tagállamban és 2 tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.

A két fő párt, a Republikánus Párt és a Demokrata Párt a január óta sorozatban megrendezett előválasztások eredményeit követően augusztusban elnökjelölt-állító konvención döntött elnök- és alelnökjelöltjéről. A republikánusok jelöltje Donald Trump hivatalban lévő elnök és Mike Pence alelnök, a demokratáké pedig Joe Biden, Barack Obama kormányzatának egykori alelnöke és Kamala Harris kaliforniai szenátor.

Kevés szó esik ugyan róla,

de az amerikaiak nemcsak a két nagy párt elnökjelöltje között választhatnak.

Jelöltet állított csatasorba a Zöld Párt és a Libertárius Párt is, bár a Zöldeknek a gyérebb érdeklődés okán nem sikerült valamennyi tagállamban listát állítaniuk.

A Zöld Pártot Howie Hawkins, New York-i szakszervezeti és környezetvédelmi aktivista és alelnökjelöltje, Angela Walker képviseli. Nekik 42 tagállamban van képviselői és szenátori listájuk.

A Libertárius Párt mind az 50 tagállamban indul a választáson, elnökjelöltje Jo Jorgensen egyetemi tanár, aki hosszú évek óta politizál, alelnökjelöltje pedig Spike Cohen vállalkozó és politikai aktivista.

Mindkét kis párt 2016-ban a szavazók egy százalékának bizalmát és támogatását nyerte el.

További hat jelölt „jelentkezett be” az elnöki posztra: Don Blankenship üzletember az Alkotmányos Párt, Roque De la Fuente, szintén üzletember a 2018-ban alakult Szövetség Párt, Gloria La Riva baloldali aktivista a 2004-ben életre hívott Párt a Szocializmusért és Felszabadításért nevű kommunista formáció és Brian T. Carroll tanár a magát kereszténydemokratának mondó Amerikai Szolidaritási Párt (ASP) nevében indul. Brock Pierce vállalkozó, egykori gyermekszínész és Kanye West rapper független jelöltként jegyeztette be magát a Szövetségi Választási Bizottságnál.

A rapper a héten egész oldalas hirdetésben népszerűsítette magát a The New York Times című liberális lap hasábjain.

A szövetségi fővárosban és 32 tagállamban referendumokat is tartanak, a marihuána legalizálásától az úgynevezett „varázsgomba” forgalmazásáig és adókérdésekig, sokféle témáról. A Tagállami Törvényhozások Országos Konferenciája (NCSL) szervezet adatai szerint az idén 124 ügyben lesz népszavazás.

Ezek egyharmada állampolgári, kétharmada pedig helyi törvényhozási kezdeményezésre születtek. Egy részük új helyi törvényt javasol, egy részük viszont már meglévő törvények megváltoztatását szorgalmazza.

Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is.

A szövetségi fővárosban és a nyugati parti Oregonban

a több gombafajban – az úgynevezett „varázsgombákban” – jelenlévő pszilocibin nevű, hallucinogén hatású alkaloida orvosi célú használatának engedélyezéséről döntenek.

Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, Arizonában, Montanában és Dél-Dakotában a marihuána nem orvosi célú használatának engedélyezéséről, Coloradóban az abortusz szigorításáról szavazhatnak.