Pontosítanák ezért elhalaszthatják a megfoghatatlan jogállami elvárás bevezetését

Budapest és Varsó is gyakorlatilag már napokkal ezelőtt nemet mondott arra az uniós vezérkar által tett ajánlatra, amely a két ország szerződéses jogait és szuverenitását megerősítő bizottsági és soros tanácsi elnökségi nyilatkozatot kínál fel cserébe azért, hogy a magyar és a lengyel kormány elálljon az összesen több mint 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomag blokkolásától – értesült a Bruxinfo.hu.

Az M1 közszolgálati televízió tudósítója pedig arról számolt be, hogy információi szerint a témában Szlovénia is kiállt a magyar és lengyel álláspont mellett, de komolyabb vita nem alakult ki az Európai Tanács mai videokonferenciáján.

A Bruxinfonak nevük mellőzését kérő EU-források szerint ugyanakkor egy garancianyilatkozat nyilvánvalóan kevés, ezért az EU-nak többet és érdemlegeset kellene letennie az asztalra ahhoz, hogy a két, magát sarokba szorítva érző ország kormányai megmásítsák a véleményüket.

Egyesek úgy vélik, hogy a válság elhárításához egy olyan csomagra lenne szükség, ami a már említett nyilatkozat mellett legalább két elemet tartalmaz. Az egyik a Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament által már kitárgyalt jogállami mechanizmus szövegének kinyitása (és egyes pontokon a módosítása). A másik a mechanizmus hatályba lépésének későbbre halasztása, például a hétéves keretköltségvetés félidős felülvizsgálatáig (2023-2024-ig).

Addig pedig jó eséllyel lezárulna a rendelet jogi értelmezése is, amelyre az Európai Bíróságot kérnék fel.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy több mint egy héttel ezelőtt az uniós vezérkarnak írt levelében Orbán Viktor azt javasolta, hogy az eljárás egy fokán az Európai Bírósághoz fordulhassanak a tagállamok, ha úgy érzik, hogy jogtalanul sújtanák őket pénzbüntetéssel, és az ítéletig felfüggesztenék a szankciók alkalmazását.

Az Európai Bíróságot azonban másképpen is bele lehetne vonni úgy, hogy a jogállami féknek halasztó hatálya legyen. Diplomaták szerint az uniós intézmények elvileg tehetnek olyan vállalást, hogy az Európai Bíróság állásfoglalásáig nem helyeznek hatályba egy jogszabályt és így nem is alkalmazzák azt.

A BruxInfónak nyilatkozó EU-források várakozásai szerint a magyar-lengyel duó és az EU közötti alkudozás több hétig is eltarthat, és nem valószínű, hogy a december 10-11-én esedékes uniós csúcstalálkozó előtt megoldás születik a problémára.

Az uniós költségvetési csomag ellen emelt magyar vétót Orbán Viktor szerdán azzal magyarázta: objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül nem lehet az Európai Unióban a tagállamokat büntető eljárást alapozni a jogállamiságra hivatkozva. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált, ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába – mutatott rá.

„Véleményünk szerint Európa egységét aláásó súlyos hiba lenne a pénzügyi, gazdasági kérdések politikai vitákkal való összekapacsolása. Bármely új, tagállamokat büntető mechanizmus bevezetése csak a szerződések egyhangú módosításával lehetséges” – közölte álláspontját a magyar kormányfő.