A szülések háromnegyede hálapénzért zajlik

A szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint

– derül ki a K-Monitor és az EMMA Egyesület által készített Ígyszültem.hu szülésélmény kutatásból. Becslések szerint évente nagyságrendileg 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészeteken a fizetett hálapénz összege.

Jelentős különbség figyelhető meg a hálapénz átlagos összegét tekintve térségenként. Míg Közép-Magyarországon (ide tartozik Budapest is) átlagosan 141 ezer forintot tesznek a borítékba, a Nyugat-dunántúli régióban 76 ezer forint a hálapénz átlagos összege. A hálapénzes és a hálapénz nélkül zajló szülések esetében jelentős különbségek vannak: a szülésznők által vezetett szüléseknél 56 százalékban került sor hálapénz fizetésre, míg az orvos által vagy közösen vezetett szülések esetében 70 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy néhány kórház kivételével a legtöbb szülészeti osztályon nem lehetséges, hogy egy szülésznő önállóan vezessen egy szülést, így erre a beküldött esetek csupán 5 százalékában került sor.

A szülészeti hálapénz szorosan összefügg az EU-ban máshol alig ismert fogadott orvosi rendszerrel.

Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék.

A fogadott orvosi rendszer az ellátás minőségében rejlő jelentős különbségeket hivatott tompítani a fizetőképes szülők számára, ugyanakkor nem garancia a jobb ellátásra.

Azoknál, akik fogadott orvossal szültek, 43 százalék volt a császármetszéses szülések aránya, míg az ügyeletes orvosnál történt szüléseknél ez a szám 29 százalék. Természetesen hiba volna minden császármetszést vagy szülésindítást erre visszavezetni, de fontos tudni, hogy a WHO 10-15 százalék közé teszi az elfogadható császárarányt, a magyar adatok ennél jóval magasabbak és növekvő tendenciát mutatnak. A szülések negyedénél számoltak be a válaszadók arról, hogy a szülést meg kellett mesterségesen indítani. Fogadott orvos esetében 31 százalék a megindított szülések aránya, ügyeletes orvosnál 20 százalék. Hogy a két mutató esetében megfigyelhető különbség nem csupán a véletlen műve, összefügghet azzal a feltételezéssel, hogy a fogadott orvosok a saját naptárukhoz igazítják a szülések levezetését.

Ma még kérdés, hogy a bejelentett orvosi béremelés, illetve a kettős praxisra vonatkozó tilalom (vagy annak hiánya) és a hálapénz szigorúbb büntetése milyen hatással lesz ezekre a mutatókra és az ellátás minőségére. Felmérésből is kiderül, hogy

a hálapénzrendszer nem kizárólag az egészségügyben dolgozók alacsony bérei miatt működik, noha az minden bizonnyal jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokáig elfogadott gyakorlat maradt. A rendszer legalább ilyen fontos fenntartója az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom hiánya, amelyet pénzzel tömött borítékokkal remélünk megvásárolni például a legjobbnak hitt orvos formájában.

A K-Monitor szerint félő, hogy az új szabályok sem fognak érdemi változást hozni, ha nem áll helyre a társadalom bizalma az egészségügyi ellátás minősége iránt. A bizalom pedig nehezen fog létrejönni, ha egységes protokollok és felkészültség híján fennmaradnak az intézmények közötti jelentős minőségbeli különbségek, és a nők nem lehetnek benne biztosak, hogy az ország bármely pontján ugyanolyan jó minőségű ellátást kapnak; nem lesz a szülészetben világosan szétválasztva állami és magánszolgáltatás; nem alakul ki érdemi kommunikáció és egyenrangú felek közötti párbeszéd orvos és ellátott között; nem lesznek könnyen elérhető adatok, információ és tájékoztatás a szülés menetéről, minőségéről; nem jön létre a tényleg hálából adott hálapénzt helyettesítő visszajelzési rendszer; és nincs aki ellenőrizze, hogy a magasabb fizetések ellenére is elteszik-e a borítékot.

A kamara csak átmenetileg tudná elfogadni, hogy a szülészet kivételt képezzen az új szolgálati jogviszony-szabályozás alól

– mondta Lénárd Rita a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. A kamara egy átmeneti javaslata az átláthatatlan, szövevényes, kusza rendszert áttekinthetővé és szerződéseken alapulóvá alakítaná. Ez társadalmi vitákban megszülető, egységes protokollok mentén egyenletes színvonalú állami ellátást hozna létre. A MOK háromoldalú (anya, orvos, ellátóhely) szerződésben rögzítené a munkaidőn túli személyes közreműködéssel, rendelkezésre állással kapcsolatos többletszolgáltatásokat. Ez a formalizált megoldás lehetőséget adnak arra, hogy a nők a rendszer tényleges reformjáig továbbra is választhassanak maguknak orvost, de ez átláthatóan és számonkérhetően történjen.

Szilágyi Enikő, a Magyar Szülésznők Egyesületének elnöke rámutatott, a hálapénzrendszer jelenleg nem csak megalázó és problémás, de mégis létező keresetkiegészítést jelent, de a szabadidőben végzett, többletszaktudást igénylő többletmunka elismerését, azzal kapcsolatos visszacsatolást is úgy anyagi, mint emberi szempontok mentén. A jelenlegi szabályozási bizonytalanság csak tovább erősíti a rendszer kockázatait, amelyre éppen az orvosfogadás az egyik megküzdési stratégia – mondta Hofgárt-Ékes Noémi az EMMA Egyesület munkatársa. Hangsúlyozta, bár egy tiszta rendszer létrehozása minden szereplő érdeke, ez nem történhet olyan formában, amely akár csak időszakosan is, de megfosztja az anyákat attól a kontrolltól, amit a jelenlegi körülmények között biztosítani tudnak maguknak.