Nemzetközi szinten is példás a magyar vakcinadiplomácia

A vakcinák engedélyezése szigorú szakmai kérdés – legalábbis elvileg és a nyilatkozatok szintjén, míg valójában a világ országainak döntő többségében legalább annyira a politikai (geopolitikai és gazdaságpolitikai) szempontok dominálnak. Alig akad ugyanis olyan állam, ahol – Magyarországhoz hasonlóan – a lakosság számára elegendő oltóanyag biztosítása és a több lábon álló vakcinabeszerzés ne ütközne külpolitikai akadályokba – írja az Origo a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Egészségügyi Üzletágvezetőjének elemzésére hivatkozva.

Világszinten jelenleg (április első felében) 13 olyan védőoltás áll rendelkezésre, amelyet már legalább egy országban engedélyeztek.

Mind a 13 oltást a világ vezető gazdasági erőközpontjaiban sikerült kifejleszteni és előállítani:

az Egyesült Államokban, Európában (amely alatt most az Európai Unió mellett a vele szorosan összefonódott, ám nem tagállam gazdaságokat is értik), Kínában, Oroszországban, továbbá Indiában. Ezek közül az Egyesült Államok és Európa ezer szállal kötődik egymáshoz gazdaságilag, katonailag és politikailag egyaránt. Mindez a vakcinák fejlesztésében és gyártásában is kifejeződött (lásd az amerikai Pfizer és a német BioNTech együttműködését, vagy a gyártási kapacitások elhelyezkedését), így talán nyugodtan nevezhetjük összefoglalóan „nyugati„ vakcinának az USA-ban, az Európai Unióban és Nagy-Britanniában előállított készítményeket – szögezik le az elemzők.

Az USA, Kína és Oroszország esetében is csak a „saját” vakcinák kerülhettek forgalomba.

Azon talán nem sokan csodálkoznak, hogy például Pakisztánban épp a legközelebbi állam, India vakcináinak egyikét sem hagyták jóvá, vagy a Szovjetunió több utódállamában is kizárólag orosz oltóanyagot használnak.

Az adatok azt mutatják:

a világ legtöbb országa beállt a sorba, és kizárólag egyik vagy másik nagyhatalom vakcináját hajlandó elfogadni.

A világ 156 országának vakcinabeszerzéseit elemezve kiderül, hogy

Magyarország is e nyolc állam egyikébe tartozik, rajtunk kívül csak Argentína, Mexikó, Bahrein, Egyiptom, Marokkó, a Seychelles-szigetek és – talán sokak számára meglepő módon – Irán mondhatja el magáról, hogy minden elérhető oltóanyagot befogad – közölte az elemzés.

Magyarország esetében a legfrissebb adatok szerint az eddig megérkezett 4 335 115 adag védőoltás helyett mindössze a feléről, 2 129 515 adagról számolhatnánk be, amennyiben kizárólag az uniós beszerzésekre alapozta volna a kormány az ellátást. A különbség több mint 2,2 millió dózis, azaz 1 millió oltott személy, amely valójában a külpolitikai mozgástér és a kényszerpálya közötti különbség eredménye.

Az adatok alapján jól látszik, hogy az Egyesült Államokon és az Európai Unión kívül a nyugati gazdaságba jól integrálódott és az Egyesült Államokkal szoros katonai szövetségben lévő fejlett államok, mint Ausztrália, Izrael, Japán, Dél-Korea, Tajvan kizárólag a nyugati oltóanyagok mellett kötelezték el magukat.

Oroszországnak erős pozíciói vannak továbbra is a volt szovjet tagállamok jelentős részében, valamint más földrészeken is, elsősorban a korábban vagy jelenleg is szocialista berendezkedésű országokban. Kína erős Dél-Ázsiában, Afrikában, sőt még Latin-Amerikában is, ám nem olyan kizárólagos jelleggel dominálja ezen államokat, mint globális versenytársai. A legtöbb államban egyébként a brit AstraZeneca vakcináját engedélyezték (83), amit a Pfizer oltóanyaga (82) és a Szputnyik V követ (60).

Az aggasztó oltóanyaghiány első jelei már idén januárban látszódtak, több uniós tagállam hangot is adott elégedetlenségének, és Magyarország mellett Németország, Olaszország, Dánia és Szlovákia is tárgyalásokba kezdett, hogy a térségen kívül gyártott oltóanyagok is a lakosság rendelkezésére álljanak – összegezte a tanulmány.