Az Európai Bíróság Magyarország ellen hozott döntést a Sargentini-jelentés ügyében

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön elutasította az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet.

A parlament 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg:

Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei.

A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által

Elutasította az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét, amelyben a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeit támadta megösszeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről.

Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kérte. Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy annak elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához.

A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az európai uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek – érveltek.

Az uniós bíróság döntésének indoklásában kijelentette: az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodó szavazatokat. Az EP-képviselők tartózkodásait ugyanis nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az uniós szerződés vonatkozó cikkében előírt kétharmados többségét elérték-e.

Segítünk megérteni a Sargentini-ügy jelentőségét

A politikus az általa benyújtott jelentésről azt mondta, olyan nemzetközi szervezetek értékelésein és bíróságok ítéletein alapul, melyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét. A magyar kormány szerint azonban a szöveg ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat tartalmaz.

Értelmezése szerint a „leadott szavazatok” fogalom csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában. A tartózkodás, amelyet úgy kell érteni mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető „leadott szavazatnak”.

Következésképpen azt a szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét – közölték.

Végezetül az uniós bíróság megállapította, hogy a tartózkodó szavazatok kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során a tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el.

Előzetesen tájékoztatásban részesültek ugyanis arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe – tették hozzá.

Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is – reagált a döntésre Varga Judit igazságügyi miniszter.

Hozzátette: amennyiben a tartózkodásokat – az egyébként egy elsőéves joghallgató számára is könnyen beazonosítható, egyértelmű eljárási szabályok alapján – figyelembe vették volna a támogató szavazatok arányának meghatározásakor, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség a politikailag elfogult jelentés elfogadásához. Mint tudjuk, a tartózkodás hallgatólagos egyet nem értést jelent. Az uniós képviselők tudatos politikai akaratnyilvánítását és nem azt, hogy nem kívánnak részt venni egy szavazáson. Akkor ugyanis be sem mennek szavazni.

A szakminiszter továbbra is kitartott azon álláspontja mellett, hogy a szavazatszámítás szabálytalan módja a képviselői szabad mandátum elvét is sértette, hiszen akaratukkal ellentétben “járultak hozzá” egy határozat sikeréhez. Meglátása szerint ez azért is egyértelmű, mert a szavazás megelőző napokban maga a jelentést tevő Sargentini kérte azt az esetleg tartózkodni akaró képviselőtársaitól, hogy „a szavazás ideje alatt inkább menjenek ki kávézni.”

Varga Judit szerint ennek tükrében a Bíróság mai ítélete teljes mértékben elfogadhatatlan és megdöbbentő.

Kiemelte, hogy a Bíróság mai döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését. Mint írta, a jelentés vádjait a magyar kormány számos alkalommal cáfolta már szakmai és elvi szinten is.