Három kínai indult az űrbe

Három asztronautát indított útnak a Sencsou-12 nevű űrhajó segítségével Kína – közölte a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Az űrhajó, mely a a Tienho (Mennyei harmónia) űrállomásra tart egy Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta támogatásával, a központi elemhez csatlakozik érkezését követően.

A Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) szerint az űrhajósok az űrállomás működését ellenőrzik különböző tesztekkel, továbbá az újrahasznosító és létfenntartó rendszerek, a robotkar és a különböző anyagok és hulladékok kezelését mérik fel.

Az űrállomás központi elemét április 29-én indították útnak és jövőre két további elemet is felküldenek . A Tienho, melyet 15 évig terveznek üzemeltetni, jövő év végére lehet kész, ehhez 11 misszióra van szükség, melyek közül a mostani a harmadik.

A legénység, mely három hónapot tölt az állomáson két űrsétát is tesz, melyek során a többi között a kibővített szivattyúrendszer beszerelését végzik majd, ezenkívül űrkutatási és technológiai kísérleteket folytatnak.

A kész űrállomáson akár 6 hónapot is tölthet egyhuzamban a legénység. Ez Kína hetedik olyan missziója, amikor embereket küld az űrbe, erre legutóbb 5 éve volt példa.

Mindemellett ez lehet a leghosszabb kínai misszió, hiszen az eddigi rekorder 2016-os űrutazáson a Sencsou-11 legénysége csak 33 napot töltött az űrben.

Moszkvával közös holdbázist is építene Peking

A két ország a Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint nemzetközi partnereket is bevonna a nemzetközi Hold-kutatási állomáson (International Lunar Research Station, ILRS) zajló kutatásokba.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) és a Roszkoszmosz szerdán, az interneten tett közzé felhívást ezzel kapcsolatban. Az ILRS projekt három fázisból áll, az első 2021 és 2025 között a Hold feltérképezését és a helyszín kiválasztását szolgálja, míg a második 2026 és 2035 közötti szakasza kutatóállomás irányító központját is létrehozná, utána pedig kezdődhetnek az emberes missziók is.

A két ország még márciusban állapodott meg arról, hogy közösen kutatják a Holdat, miután a Roszkoszmosz kilépett az amerikaiakkal közös, hasonló együttműködésből.

Kína az utóbbi években több sikeres Hold-missziót vitt véghez. Kínai űrjármű elsőként 2013-ban jutott el a Hold felszínére, 2019-ben pedig a Csang'o-4 a Hold a Földtől távolabb eső, sötét oldalán landolt. Tavaly decemberben Kína a világ harmadik országaként kőzetmintákat hozott vissza a Földre, amire ráadásul 1976 óta először volt példa.