Áll a bál Szlovákiában: egymást is lecsukják

Hétfő délelőtt a belügyi tárca belső ellenőrzési szervezete őrizetbe vette a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (Naka) több nyomozóját, köztük azokat is, akik egy korábbi rendőrfőnököt tartóztattak le, tavasszal pedig lecsukták a titkosszolgálat, a SIS vezetőjét. Utóbbit alig két hete kiengedték a vizsgálati fogságból. Hétfő délután újabb fordulat történt.

A belügyi belső ellenőrzés emberei elvitték irodájából a saját főnöküket is.

A tavaly hivatalba lépett négypárti, jobbközép irányultságú kormány legnagyobb formációja, az Igor Matovič vezette OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) azzal nyerte el a választók bizalmát, hogy harcot hirdetett az elburjánzott korrupció és a fehérgalléros bűnözés ellen. Jóllehet a pandémia alaposan átrendezte a forgatókönyvet, a főkolomposoknak tartottak ellen elindult a támadás, és több vállalkozót, magas rangú bírót, ügyészt, rendőrt, kormányhivatalnokot is vizsgálati fogságba helyeztek, rendszerint a kora reggel végrehajtott kommandóakciókat követően – olvasható a Figyelő oldalán.

Vádaskodás, rivalizálás

Az ellenzék, elsősorban a korábbi szociáldemokrata miniszterelnök, Robert Fico vezette Smer–SD törvénysértőnek, leszámolás jellegűnek nevezte ezeket lépéseket, mivel többnyire olyan embereket fogtak el, akiket még az előző kormány helyezett a posztjukra. Később azonban már a jelenlegi kabinet által kinevezettek közül is többeket meggyanúsítottak korrupcióval, kenőpénzek elfogadásával, rendőrségi nyomozás leállításával és jogkörökkel való visszaéléssel vagy éppen tétlenséggel.

Már hónapok óta jelennek meg a médiában olyan vélemények, amelyek az erőszakszervezetek – a rendőrség, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség és a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) – közötti rivalizálásról szólnak,

s ehhez vizsgálati fogságban tartott gyanúsítottak „valakik által sugallt”, manipulált vallomásai szolgáltatnak muníciót.

Ezek a „vezeklőknek” nevezett emberek állítólag az enyhébb büntetés, illetve felmentésük reményében vállalják a hamis tanúzást, és olyan bűncselekményekről beszélnek, amelyek talán másképpen vagy egyáltalán meg sem történtek.

Védelmező család

Természetesen a cáfolatokkal is Dunát lehetne rekeszteni, így tovább homályosodik a kép. Az egyik legfrissebb fejlemény sokaknál kiverte a biztosítékot. Az történt, hogy Maroš Žilinka legfőbb ügyész (pontosabban a helyettese, de minden bizonnyal a főnöke tudtával) szabadlábra helyezett néhány vizsgálati fogságban tartott embert, köztük a SIS korábbi vezetőjét, Vladimír Pčolinskýt, akit már az Igor Matovič vezette kormány nevezett ki, s a második legnagyobb kormánypárt, a Sme rodina (Család vagyunk) jelöltje volt.

A titkosszolgának a testvére és a sógornője is az utóbbi formáció parlamenti frakciójában ül, ők pedig kezdettől fogva indokolatlannak tartották a rabosítás okát, mondván:

olyanok hamis vallomásai alapján vették őrizetbe Pčolinskýt, akiknek „valakik súgtak”.

A legfőbb ügyész másokat is szabadon engedett, például azt a Jaroslav Haščák nagyvállalkozót, akit a Gorilla-ügyként elhíresült – a 2000-es években történt – megvesztegetési és lehallgatási botrányban játszott állítólagos szerepe miatt helyeztek vizsgálati fogságba pár hónappal ezelőtt.

A legfőbb ügyészség egy több mint 70 oldalas iratban indokolta a döntést, és ebben tucatnyi olyan esetet is felsorolt, amelyben a Naka nyomozói törvénysértő módon léptek fel.

A legfőbb ügyészt korlátoznák

A bejelentést nagy felhördülés követte.

A sajtó, a kormánypárti politikusok, de az igazságszolgáltatás különböző szintjein működők is bírálták és önkényesnek nevezték a lépést, melynek folytán a szabadlábra helyezettek elkerülhetik a felelősségre vonást.

Szóba került a büntető törvénykönyv idevágó 363. cikkelyének a módosítása is, hogy korlátozzák a legfőbb ügyész önálló döntéshozatali jogát, mert bizonyos esetekben felülírhat egyéb, az igazságszolgáltatás különböző szervei által hozott határozatokat.

Mária Kolíková igazságügyi miniszter, akit a legkisebb kormánypárt, a Za ľudí (Az Emberekért) jelölt erre a tisztségre, valamint a Richard Sulík gazdasági miniszter vezette SaS (Szabadság és Szolidaritás) a módosítást szorgalmazza. Sőt vannak, akik a 363. cikkely eltörlését szeretnék, azonban ezt is vehemensen bírálják, főleg az ellenzék, de a kormányzó Sme rodina elnöke, egyben a szlovák parlament házelnöke, Boris Kollár szintén elutasítja. Sőt jelezte: amennyiben ez megtörténik, mozgalma kilép a koalícióból.

Horvátországból utasított

A kialakult helyzetet tovább bonyolítja Peter Kovařík országos rendőrfőkapitány lemondása, akit azzal vádoltak meg, hogy egy rendőrségi akciót menet közben leállított, a csapat vezetőjét felfüggesztette, emiatt két korrupcióval gyanúsított ember időben megszökhetett a kommandósok elől. A főrendőr azzal indokolta döntését, hogy a belügyi tárca illetékes felügyeleti csoportjának vezetője nem kért tőle engedélyt, és olyan egységeket bízott meg az akció lebonyolításával, amelyeknek ehhez nem volt felhatalmazásuk.

Az ügy pikantériája, hogy a rendőrfőkapitány ekkor éppen Horvátországban nyaralt, és telefonon onnan utasított az akció leállításáról.

Az ellenzék szerint Roman Mikulec belügyminiszter szintén „sáros”, ezért távoznia kellene posztjáról. Rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett ennek érdekében, de a kormánypártok obstrukciója miatt erre nem került sor, immár második alkalommal.

Kormányválság jöhet

A kedélyeket egyéb fejlemények is borzolják. A Za ľudíban már hónapok óta belharc zajlik a már említett Kolíková és az elnöki tisztséget betöltő miniszterelnök-helyettes, Veronika Remišová között, s a „rebellisek” már bejelentették, hogy távoznak a pártból, átlépnek az SaS frakciójába. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a legkisebb kormánypárt képviselőcsoportja, mivel csak négyen maradtak. Az SaS-hez csatlakozott hat képviselővel pedig Sulík tömörülésének lett a második legnagyobb frakciója a törvényhozás kormánypárti oldalán. Most az a legtöbb fejtörést okozó kérdés, vajon megmaradhat-e a posztján az igazságügyi miniszter, miután e tisztségre jelölés joga a Za ľudí párté. Mindenesetre úgy tűnik, komolyabb válság elé néz a kormánykoalíció, és könnyen előfordulhat, hogy nem tart ki a parlamenti ciklus végéig, 2024 tavaszáig.

Jó hír, hogy az országgyűlési képviselet nélkül maradt felvidéki magyarság pártjai nagyobb sebességre kapcsoltak, egyesülésük már szinte megvalósult.

A múlt szombaton, az Összefogás nevű alakulat kongresszusán elfogadták az új közös formáció – a Szövetség–Aliancia – alapszabályát. A Szövetség másik két tagja, a Magyar Közösség Pártja szeptember 19-i tanácskozásán dönt erről, a Most–Híd kongresszusára pedig egy nappal korábban, szeptember 18-án kerül sor.

Amennyiben az új párt bejegyeztetése gördülékeny lesz, október 2-án vagy egy héttel később a három tömörülés Komáromban megtartja az egységes párt alakuló kongresszusát.

A cikk a Figyelő hetilap szeptember 16-i számában került publikálásra.