A dohányipari termékek évente 8 millió ember életét követelik világszerte. A dohányzás korlátozására irányuló törvények és szabályozások is megnehezítik a dohányipari szereplők dolgát, ráadásul az egészségnevelő és prevenciós programoknak köszönhetően ma már a legtöbb ember – köztük a fiatalok is – tisztában vannak a hagyományos cigaretta egészségre gyakorolt végzetes hatásával. A gyártók emiatt új termékek bevetésével próbálják piaci jelenlétüket biztosítani, ilyen termékek az elektronikus cigaretta, a nikotinos tasak, illetve a hevített dohánytermékek, amelyek számos ízben, letisztult formatervezéssel, és csökkentett egészségkárosodást hangsúlyozó hamis üzenettel kecsegtetnek.
A korábban nem dohányzó fiataloknak is csábító az alternatív dohánytermékek használata, amelynek eredményeként ugyanúgy tartós nikotinfüggőség alakul ki.
A tavaly elvégzett Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés eredménye is igazolta, hogy a 13-15 éves korosztályban egyre elterjedtebb az elektronikus dohányeszközök használata:
míg 2016-ban 23 százalék nyilatkozott úgy, hogy használt már ilyet, 2020-ban ez 32 százalékra növekedett, ezzel párhuzamosan a kipróbálók átlagéletkora is csökkent 14-ről 13 évre.
Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek 12 százaléka használ valamilyen gyakorisággal elektronikus cigarettát – 20 százaléknak van sajátja, 61 százalék barátja, vagy osztálytársa, 10 százalék pedig szülei eszközét veszi kölcsön erre a célra.
A gyártói kommunikációnak és az internetes kampányoknak köszönhetően nemcsak a legfiatalabbak között, hanem a 18-34 éves korosztályban is egyre magasabb az e-cigaretta használata, ők elsősorban a hagyományos cigarettával szemben kevésbé ártalmasnak vélt hatás miatt váltanak.
Pedig az e-cigaretta káros hatása bizonyított, és a belélegzett aeroszol légutakat, valamint érrendszert károsító hatása mellett a nikotin függőséget okozó hatása is érvényesül.
A nikotin az egyik legaddiktívabb szer, a nikotinfüggés a használat során már pár alkalom után kialakul, amelyhez a szer utáni sóvárgáson túl az olyan, tinédzser korban tipikus lelki tényezők is hozzájárulnak, mint a valahová tartozás igénye, a negatív érzelmekkel való küzdelem, illetve a kevés örömforrás. A nikotin sajátossága, hogy bevitele során olyan hormonok szabadulnak fel az agyban, amelyek jutalomérzetet váltanak ki a felhasználóban, ezáltal előidézve az újbóli használatot. Az agy azon része, amely a döntéshozatalért, a figyelem irányításáért, a tervezésért, a koncentrációs képességért, és a döntési helyzetekben a késztetéseknek – például a dohányzással is összefüggő sóvárgásnak – való ellenállásért felelős egészen a húszas évek közepéig aktív fejlődésben van.
Így fiatalkorban különösen fontos, hogy a fejlődésben lévő agyat ne tegyük ki a működésére káros hatásoknak, mivel az érzékenyebb és sérülékenyebb a nikotin káros hatásaival szemben.
A Korányi Intézet által most útjára indított „Függőség helyett válaszd a függetlenséget!” kampány küldetése a fiatalok edukációja. Sajnos a hangos dohányipari kommunikáció félrevezeti a fiatalokat, amelynek köszönhetően a legtöbben azt hiszik, hogy az alternatív dohánytermékekkel – amikor a nikotin nem a hagyományos cigarettafüsttel kerül a szervezetbe – nem ártanak az egészségüknek. A figyelemfelhívó kezdeményezés célja megmutatni a fiataloknak, hogy az egészségkárosító hatás mellett a nikotinfüggő ember nem igazán szabad, hiszen a nikotintartalmú termék irányítja az életét.
A leszokásban hatékony segítséget nyújt az intézet „Gond? Egy szál se!” elnevezésű telefonos alkalmazása, amely hosszú távon segíti a dohányost a leszokás iránti motiváció fenntartásában és a visszaesés megelőzésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.