Szerbia visszaállítaná a sorkatonaságot

Amint közeledik az év vége – s a 2022. április elején esedékes előre hozott parlamenti, valamint államfő- és belgrádi helyhatósági választás –, egyre több szó esik déli szomszédunkban a sorkatonai szolgálat visszaállításának a lehetőségéről, szükségességéről. Nebojša Stefanović jelenlegi védelmi, korábbi belügyminiszter a minap közölte: decemberben eldől, hogy Szerbia visszaállítja-e a sorkatonaságot. Hozzátette: ő maga teljes mellszélességgel kiáll mellette.

Az érvek között ezúttal is azokat emlegette, amelyeket a kérdés intenzívebb februári felvetésekor:

az országnak hatékonyabb és erősebb lenne a hadereje, ha újra berukkoltatnák a fiatal férfiakat.

A Figyelő kiemelte, természetesen továbbra is lenne egy hivatásos része a katonaságnak, sőt az állam tervezi is az állomány növelését. E mellett létezne a sorkatonai szolgálat, melynek révén a kiképzendő ifjak bebizonyítanák, hogy képesek szolgálni a hazát, majd jelentősen megnövelnék a haderő tartalékosainak a számát – érvelt Stefanović, aki szerint ezzel mindenki jól járna.

Jelenleg a szerb haderő mintegy 30 ezer fős, a tartalékosok száma pedig 80 ezerre tehető.

Háborús traumák

Szerbia 2011. január elsején számolta fel a kötelező katonai szolgálatot. Az akkori politikai hatalom arra hivatkozott, hogy az államnak a rengeteg pénzt felemésztő sorkatonai kötelék nélkül is sokba kerül a hadsereg fenntartása. Másrészt a közgondolkodás is jelentősen megváltozott. A társadalom nagy része úgy vélte, a fiatalok életében a katonáskodás elfecsérelt időnek számít, a kollektív emlékezetben pedig még intenzíven élt az 1990-es évek véres délszláv háborúinak a tapasztalata. Mindezt belátva az akkori vezetőség – élén Boris Tadić köztársasági elnökkel – úgy döntött, hogy egy teljesen professzionális és modernizált haderő képes lesz hatékonyan ellátni a védelmi feladatokat.

Jó időre teljesen meg is szűntek a közvéleményben a kötelező szolgálattal kapcsolatos spekulációk, mígnem 2018-ban Aleksandar Vučić elnök bejelentette:

Szerbia a következő években újra bevezetheti a sorkatonai kötelezettséget – de konkrét időpontot nem említett.

Azóta különböző elemzések láttak napvilágot, s általában arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak nem kell szembenéznie olyan biztonsági kihívásokkal, amelyek korábban ne léteztek volna. Nincs olyan fokozott veszély, amely indokolna egy ilyen döntést, ráadásul nem is fizetődik ki – állították.

Pályaelhagyók

A szakértők egy része azt javasolta a kormánynak, hogy inkább a hivatásos katonák jólétére fordítson erőforrásokat, vásároljon haditechnikát, újítson fel kaszárnyákat. Modernizációra egyébként áldoz az állam:

orosz, kínai és európai harcászati felszerelést, technikát is vett, a GDP 2,3 százalékát költi évente honvédelemre.

De ami a humán erőforrást illeti, az elmúlt hét évben mintegy 1600 ember hagyta el a hivatásos állományt. A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ tavalyi kimutatása szerint évente átlagosan 166 tiszt és 66 altiszt szerelt le, mert elégedetlen volt a fizetéssel és egyéb juttatásokkal, kedvezményekkel, például a lakásprogrammal. A fiatalok inkább visszafizették a Katonai Akadémia oktatási költségeit, mert a kormány 2017-ben megszüntette a lakáscélú kedvezményes hiteleket, s cserébe új, olcsó otthonok – egyébként lassan haladó – építését vállalta. De a tavalyi 50 ezer eurós ár 10-20 százalékos készpénzes önrészét az állomány 99 százaléka nem tudta előteremteni – mondta akkor a katonai szakszervezet egyik képviselője.

Realisták és pacifisták

Az Európai Unió 27 tagállamából ma nyolc ország –

Ausztria, Ciprus, Görögország, Dánia, Észtország, Finnország, Litvánia, Svédország

– tart fenn sorkatonai szolgálatot.

Az EU-n belül is volt arra példa az elmúlt években, hogy valamelyik állam visszaállította a kötelező sorozást – ekképp cselekedett Litvánia és Svédország. Az ezzel kapcsolatos szerbiai, nem kormányzati szervezetektől érkező vélemények szerint ezek a tagok elsősorban azért láttak szükségesnek egy ilyen lépést, mert Oroszország biztonsági szempontból a krími beavatkozást követően nagyobb kockázatot jelent a Baltikumban. A szerb kormánykritikus civil szféra határozottan ellenzi a sorkatonaság visszaállításának az ötletét. Egyes, teljes pacifizmust hirdető szervezetek odáig mentek, hogy militarista választási propagandával vádolják a kormányt. A délszláv háborús múlt igazságainak a felderítéséért küzdő Nők Feketében egyesület a leghangosabb.

Az államfő mérlegel

Aleksandar Vučić a téma idei újbóli felvetése óta kevés alkalommal fejtette ki a nyilvánosság előtt a véleményét, s bár teljesen világos, hogy politikai befolyásánál fogva az utolsó szó az övé lesz ebben a kérdésben, tartózkodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt mondta, széles körű vitára van szükség a sorkatonai szolgálat visszaállítása kapcsán, s mielőtt bármilyen döntést hozna az ország, figyelembe kell venni annak jó és rossz oldalát egyaránt. Úgy fogalmazott: a rossz oldalt elsősorban a kiadások jelentik. Mert csak a létesítmények fenntartására és az étkeztetésre évente mintegy 70 millió eurót kellene fordítani, s ebben nem biztos, hogy benne van a kiskatonák zsoldjának a költsége.

A jó oldal szerinte az lenne, hogy feltöltenék a katonaság egyes helyeken megfogyatkozott létszámát, visszatérne az élet néhány kisebb településre, járásba.

Elismerte, hogy a hadseregnek gondjai vannak az utánpótlással, de nem árulta el, pontosan hány katona hiányzik, mert ez államtitoknak számít. Közölte: egy-egy településen bizonyos gyárak már nagyobb béreket kínálnak, mint a hadsereg. Teljesen természetes, hogy a katona a jobb életszínvonal kilátásával inkább a gyári munka mellett dönt.

Kétharmados többség

A vita folyik, a sorkatonaságot támogatók tábora pedig egyre növekszik. A belgrádi Geostratégiai és Terrorizmusügyi Kutatóintézet szeptember közepén közölt felmérése alapján a szerbiai polgárok 64,9 százaléka már a sorozás újraindítása mellett voksolna. Nagy változás ez 2011-hez képest, amikor az ellenzők voltak kétharmados többségben. (A Vajdaságban talán más a helyzet. Az újvidéki 021.rs hírportál ez év elején végzett – nem tudni, mennyire reprezentatív – közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 60 százaléka azt mondta: esze ágában sincs bevonulni – a szerk.)

Legutóbbi nyilatkozatában a szerb védelmi miniszter már arról is szólt: megvan a pénzügyi keret a szolgálat visszaállítására, Szerbia gazdasága ma jobb eredményeket mutat fel, mint esztendőkkel ezelőtt. Hozzátette:

féléves szolgálati időben gondolkodnak, és évente tízezer fiatalt hívnak majd be.

Az előkészületeket már megkezdték. A sorkötelezettség újbóli bevezetéséhez egyébként alkotmányos többsége van a hatalomnak, a parlamentben gyakorlatilag nincs ellenzéke.

A cikk a Figyelő hetilap október 9-iki számában került publikálásra.