Akcentussal beszélő banki alkalmazott hívja fel? Nem árt gyanakodni!

Európán belül Magyarországon regisztrálták a második legkevesebb bankkártyás csalást, ami azt bizonyítja, hogy bár a világjárvány miatt jelentősen megnövekedett a kártyás fizetések száma, az elektronikus rendszer igenis biztonságos – emelte ki Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivője az Országos Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján.

Előadásában kifejtette, az ünnepek közeledtével egyre gyakoribbak, sőt, tömegessé váltak az úgynevezett ügyintézős csalások, amely során a bűnözők banki alkalmazottnak kiadva magukat hívnak fel embereket. Már 11 bankról tud a szövetség, amelynek nevét felhasználva a csalók azt állítják, a tulajdonos bankkártyájával gyanús tranzakciót próbáltak meg végrehajtani, ezért az ügyfélnek azonnal intézkednie kell.

Kezdjünk el gyanakodni, ha olyan intézettől telefonálnak, ahol nincs is számlánk, a csalóknak ugyanis erről nincs információjuk, találomra mondanak banknevet. Ne higgyük el, hogy átkapcsolnak egy másik intézethez, és ne telepítsünk programokat a számítógépünkre vagy telefonunkra, mert távoli hozzáféréssel elérik az adatainkat. A bankok semmilyen formában nem kérnek ilyet, sem bankkártyás adatokat, amelyekkel az intézet egyébként is rendelkezik. Azt sem kérik soha, hogy a bankszámlán lévő pénzt átutaljuk egy másik számlára, hiszen gyanús tranzakció esetén a biztonság érdekében legfeljebb blokkolják a számlát. Fontos, hogy néhány forintos tranzakciót se hajtsunk végre soha a csalók kérésére

 – sorolta Sütő Ágnes, aki hozzátette, ha gyanúsnak tűnik a szituáció, esetleg akcentussal rendelkező illető beszél a vonal másik végén, szakítsuk meg a hívást és keressük fel a bankunkat a hivatalos elérhetőségek egyikén. A szóvivő szerint az is megoldást jelenthet, ha a legutóbbi három tranzakcióról érdeklődünk, hiszen a banki rendszerben fellelhető ez az adat, a csalók viszont nem tudhatják.

Sütő Ágnes arról is beszélt, hogy gyakori a hamis webshopokon történő vásárlásra ösztönzés. Elszaporodtak azok a megtévesztő akciók, amelyekben felhasználják ismert magyar cégek nevét és logóját, és irreális akciókban csábítanak százezres készülékek megvételére néhány száz forintért.

Ezekben az esetekben a kártyás fizetés nem is a termék megvásárlására irányul, hanem regisztrációs tranzakció egy nyereményjátékra, amelynek keretében havonta akár több alkalommal is, automatikusan levonhatnak pénzt a számlánkról. A regisztrációval elfogadjuk a feltételeket, azaz érvényes szerződést kötünk ezzel

– közölte Sütő Ágnes, aki azt javasolja, ha a kapcsolati adatoknál nem található telefonszám, és túlzónak tűnő kedvezménnyel találkozunk, alaposan fontoljuk meg a vásárlást.

Herédi István rendőr százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály kiemelt főnyomozója előadásában elárulta, egyre sokszínűbbek az adathalászok megoldásai, már nem csak elektronikusan, hanem telefonon is felveszik a kapcsolatot az ügyfelekkel az olykor nem is akcentussal rendelkező, hanem a magyart anyanyelvi szinten beszélő csalók.

Ha megtörtént a baj, a bankunknál és a hatóságnál is mielőbb jelezzük, mert akkor még van esély a kár részbeni enyhítésére. Az a tapasztalat, hogy a csalók napok, de akár néhány órán belül is felveszik vagy továbbutalják a pénzt, ebben az esetben pedig már nincs esély a visszaszerzésére

 – jelentette ki a főnyomozó.

Simon Edina Tünde, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet szóvivője hangsúlyozta, a csalások megelőzéséért a potenciális célpontok tehetnek a legtöbbet. Fontos, hogy megőrizzék a nyugalmukat akkor is, ha alkalmatlan időpontban hívják fel, ne pánikoljanak, és legyenek különösen óvatosak, ha sürgetik őket.