Bíróság előtt a drezdai ékszerrablók, de a zsákmánynak nyoma sincs

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb értékű műkincsrablását hajtotta végre az a banda, amely 2019. november 25-re virradóra kipakolta a drezdai fejedelmi palota nagytermét, az úgynevezett Zöld kincstárat. A szász választófejedelmek aranyból, ezüstből és elefántcsontból készült ékszereit is a palota ebben a múzeumként működő, alig másfél évtizede felújított termében őrizték. A gyűjtemény a legértékesebb volt Szászországban; a kifosztása pedig általános felhördülést keltett egész Németországban.

Felbecsülhetetlen értékű kincset raboltak, pofátlan módszerekkel

A XVIII. századból való ékszergyűjteményt elvileg a legmodernebb biztonsági berendezésekkel védték, a tolvajoknak mégis mindössze néhány percre, és nyers erőre volt szükségük, hogy a 21 darabból álló, 113 millió euró értékű zsákmánnyal kereket oldjanak. Magukkal vitték többek között a "Fehér Szász" nevű, 48 karátos gyémántot, amelyet még Erős Ágost választófejedelem kapott ajándékba. A rablók kezébe került a fejedelem által alapított, lengyelországi Fehér sas rendjének gyémánt és rubint kövekkel kirakott csillaga is. Elloptak egy díszkardot is, amelynek a markolata csaknem 800 darab gyémánttal van kirakva. 

A rablók hétfőre virradóra felgyújtották az épület egyik külső falán található elektromos elosztót, hatástalanítva ezzel a múzeum teljes biztonsági rendszerét. Ezután átvágták a Drezda belvárosában található palota egyik földszinti ablakán a rácsot, és bementek az épületbe, ahol egy fejszével estek neki az ékszereket védő biztonsági üvegnek. A kamerafelvételek alapján mindössze egy percet töltöttek az épületben, és ugyanott távoztak, ahol bejutottak – az ablakon át.

A múzeum tervrajzát jól ismerő, a betörést gondosan előkészítő tolvajoknak egy perc épp elegendő volt ahhoz, hogy a legértékesebb ékszereket magukhoz vegyék. Ha a zsákmányt hivatalos aukción tudnák értékesíteni, akár 150-200 millió eurót is kaphatnának azokért  – állítják a szakértők. Ám mivel mindegyik ékszer védelem alatt áll, csak egy orgazdán keresztül tudnák értékesíteni azokat, ennek az árnak legfeljebb a 20 százalékáért.

A hírhedt Remmo-klán tagjai a vádlottak padján

A biztonsági kamerák két betörő mozgását rögzítették, de a drezdai bíróságon pénteken hat férfit ültettek a vádlottak padjára. Mindannyian 23 és 28 év közötti berlini lakosok, a német főváros hírhedt rablóbandájának, a Remmo-klánnak a tagjai – írja a DW. Tavaly novemberben keveredtek gyanúba, miután a német rendőrség egy másik ügyben folytatott nyomozás során utolérte őket.

Akkor csak a betöréssel közvetlen összefüggésbe hozott három férfit tartóztattak le – a biztonsági kamerák által rögzített felvételeken is látható két rablót, valamint az akció során az épület előtt várakozó harmadik társukat. Később további három embert fogtak el, köztük azt az Ahmed Remmót is, akit tavaly már elítéltek egy másik műkincsrablásban. Ahmed és unokatestvére, Wissam Remmo 2017-ben a berlini Bode Múzeumból lógott meg egy 100 kilogrammos színarany érmével.

A "Nagy juharlevél" nevű díszérmét Kanada Királyi Pénzverdéjében készítették még 2003-ban, II. Erzsébet királynő trónra lépésének 50-ik évfordulója alkalmából (az angolban ezt arany évfordulónak, Golden Jubilee-nek nevezik – a szerk.). Az érme értékét 3,75 millió euróra becsülték, és a hatóságok azóta sem leltek nyomára. Azt gyanítják, hogy a tolvajok beolvasztották és kisebb darabokban értékesítették a száz kilónyi aranyat, ezzel nyom nélkül eltüntették a világ legnagyobb aranyérmét.

A rendőrök attól tartanak, hogy a Remmo-klán tagjai hasonlóan járhattak el a drezdai kincstárból ellopott ékszerekkel is, hiszen azokat szintén hiába keresik. A hatóságok állítják: az elmúlt két évben minden nyomot megvizsgáltak, de egyetlen ékszernek sem bukkantak a nyomára. Az a gyanújuk, hogy az összesen 4300 darab drágakövet lefejtették a tárgyakról, majd darabonként eladhatták a bűnözők. Attól tartanak, hogy soha nem látják viszont egészben a kulturális és történelmi szempontból felbecsülhetetlen értékű műkincseket.

Kikből áll a Remmo-klán?

A pénteken a drezdai bíróság elé állított hat férfi mind arab felmenőkkel rendelkező német állampolgár; egy hírhedt berlini bűnbanda tagjai, amely először 1992-ben került a hatóságok látókörébe, amikor egy leszámolás során meggyilkoltak egy berlini étterem-tulajdonost. A rendőrség szerint a Remmo-klán azóta ötszáz fősre bővült, a tagok többségét a bűncselekményeken túl családi kötelék is összefűzi. A bandát egy Libanonból a nyolcvanas években elmenekült család alapította, az új tagokat később is a rokonság tagjai közül verbuválták; eredetileg mindannyian Dél-Törökországból származnak, és a mahallami törzs tagjai.

A két legnagyobb dobás, amit a számlájukra írnak a "Nagy juharlevél" elrablása és a drezdai Zöld kincstár kifosztása, de emellett is számos bűncselekményt tulajdonítanak nekik a hatóságok.  A klán a gyanú szerint drog- és fegyverkereskedelemmel, pénzmosással valamint orgazdasággal is foglalkozik. A klánnak tulajdonított bűncselekményekből eredő kárt a hatóságok 28 millió euróra becslik. A hatóságok szerint a bűnözéssel keresett pénz nagy részét ingatlanba fektették; a banda korábbi, 2017-ben meggyilkolt vezérének nevén például közel 80 ingatlan szerepelt Berlin környékén.

A drezdai bűncselekménnyel gyanúsított hat férfit bűnszövetkezetben elkövetett fegyveres rablással és gyújtogatással vádolják.