Alig házasodnak a kínai fiatalok, és ennek még súlyos ára lehet

A házasságkötések száma Kínában 2021-ben újabb mélypontra süllyedt, ezzel folytatódott a közel egy évtizede tartó csökkenő tendencia, árnyékot vetve a kínai kormánynak a születésszám növelésére irányuló erőfeszítéseire – számolt be a South China Morning Post.

A pénteken közzétett adatok szerint 2021-ben 7,63 millió házasságot jegyeztek be, ami a legalacsonyabb érték 1986, a nyilvántartás kezdete óta: független elemzők szerint az 1000 főre jutó házasságkötések száma Kínában tavaly 5,41 volt, szemben a 2013-as 9,88-dal. Ebben hosszú és rövid távú tényezők is közrejátszottak.

A fiatal kínai nők házasságról alkotott nézetei jelentősen megváltoztak iskolázottsági szintjük és gazdasági függetlenségük emelkedésével, és ezáltal nőtt az egyedülálló nők aránya – mondja Ho Jafu demográfus. 

Nem kell a férjhez menniük ahhoz, hogy jól éljenek

– teszi hozzá.

A 20 és 34 év közötti felnőtt lakosság több mint felét – 52,7 százalékát – a legalább alapfokú diplomával rendelkező nők teszik ki. A 18 és 26 év közötti városban élő hajadonok közül pedig a megkérdezettek 43,9 százaléka nem akar vagy bizonytalan abban, hogy megházasodna-e jövőben. Ez az arány 19,3 százalékkal magasabb, mint a nőtlen férfiak esetében.

Egyenlőtlen nemek közötti arány

A nemek arányának egyenlőtlen eloszlása is hozzájárulhat a házasságkötések számának csökkenéséhez. Az egygyermekes családpolitika 1980-as évekbeli bevezetése óta jóval több fiúgyermek született, mint lány. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a körülbelül 220 milliós Z generációs népesség – az 1995 és 2010 között születettek – körében például 18,27 millióval több a férfiak aránya, mint a nőké.

Az egygyermekes politika már a múlté, 2015-ben már két, 2021-ben pedig már három gyermeket is vállalhattak a kínai házaspárok. 

A pandémia is közrejátszott a házasságkötések csökkenéséhez

Yi Fuxian, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója úgy véli, hogy a koronavírus-világjárvány miatti korlátozások is hozzájárultak a házasságkötések számának csökkenéséhez. Yi szerint a pandémia nélkül tavaly 7,97 millió esküvő lett volna, vagyis 340 ezerrel több, mint amennyit regisztráltak. 2020-ban pedig 8,64 millió házasságot kötöttek volna, vagyis 510 ezerrel többet, mint amennyi létrejött – mondta.

A születések száma is csökkenő tendenciát mutat, a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben 10,62 millióra, azaz 11,5 százalékkal kevesebbre esett vissza az újszülöttek száma, mint 2020-ban.

A születési korlátozások feloldását szorgalmazó YuWa Népességkutató Intézet szerint Kínában egyik legalacsonyabb termékenységi ráta a világon. A termékenységi ráta a 2016-os 1,77 gyermekről 1,15-ra csökkent tavaly a szülőképes korú nőkre vetítve. Az 1,5 alatti ráta általában népességcsökkenést jelent.

Az idén a várható születésszám nem éri el a 10 milliót, és Kína ezáltal a népességfogyás időszakába léphet át.

Amennyiben Kína folytatja a jelenlegi zéró Covid-politikáját, 2023-ban újabb születésszám-zuhanás következhet be.

A csökkenő tendencia megfordítása érdekében a hatóságoknak mérsékelniük kell a szülés, a gyermeknevelés és az oktatás költségeit – vélik a demográfusok. Úgy látják, a hatóságok kiterjeszthetnék a reprodukciós jogokat az egyedülálló nőkre is, akik nem férnek hozzá a petesejtfagyasztási technológiához. Úgy vélik, a hatóságok garantálhatnák az egyedülálló nők számára, hogy lefagyasztassák a petesejtjeiket, melynek költségeit a társadalombiztosítás fedezné.