Horvát elöljárók a gyanú árnyékában

Horvátországban bő két évtizede, 2001 decemberében hozták létre az ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatalát. Nem véletlen, hogy az elnevezését (Ured za suzbijanje korupcije i organiziranog kriminaliteta) úgy alkották meg, hogy a rövidítés az USKOK betűszót adja, hiszen az uszkokok (horvátul uskok, többes számban uskoci) voltak azok a délszláv csoportok, szabadcsapatok, amelyek az oszmán megszállás idején afféle igazságosztóként rajtaütéses támadásokat hajtottak végre a törökök ellen.

A szervezet alaposan megnehezítette a fehérgalléros bűnözők dolgát, az elmúlt két évtizedben közel tízezer ügyben jártak el a munkatársai. 

Sok esetben kritika érte a tevékenységüket, tévedéssel, túlkapással, tétlenséggel is vádolták őket, de tény, hogy korrupt rendőröket, orvosokat, magas rangú politikusokat juttattak börtönbe, köztük a sérthetetlennek hitt Ivo Sanader egykori kormányfőt.

Vádemelési hullám

Az USKOK munkatársai az elmúlt hetekben vádemelési hullámot indítottak el, nemrég pedig őrizetbe vették az ország hivatalban lévő építésügyi, területtervezési és állami vagyonkezelési miniszterét, Darko Horvatot (HDZ), aki tíz napja vizsgálati fogságban van. A 2020-as zágrábi és petrinyai földrengés okozta károk helyreállításának a koordinálásával is megbízott tárcavezetőt azzal gyanúsítják, hogy az előző parlamenti ciklusban gazdasági miniszterként államtitkárai révén pályázatokat befolyásolt. 

Az ügyben több tisztségviselő gyanúba keveredett, 

köztük a Független Demokratikus Szerb Párt (SDSS) parlamenti képviselője, Boris Milošević, aki 2020 júliusa óta Horvátország miniszterelnök-helyettese. Az USKOK szerint Milošević kérésére avatkozott bele Horvat egy a nemzeti kisebbségek által lakott területek gazdaságfejlesztési pályázatába, a források részrehajló szétosztásába. A hivatal a kormányfőhelyettes ellen egyelőre nem emelt vádat, ahogy Josip Aladrović munka-, nyugdíj-, család- és szociális ügyi miniszter ellen sem, akit azzal gyanúsítanak, hogy törvénytelenül szerzett munkát egykori társainak egy amatőr labdarúgócsapatból. Még el sem csitultak a tárcavezetőkkel kapcsolatos hírek, amikor az ügyészek vádat emeltek 27 magas rangú tisztviselővel szemben. Közöttük van Josipa Rimac, Knin egykori, egy éve vizsgálati fogságban tartott polgármestere, több volt államtitkár, minisztériumi főosztályvezetők és járási hivatalnokok is.

Némi túlzással állíthatjuk, hogy a 2016 óta hatalomban lévő, immár a második mandátumát töltő Andrej Plenković vezette konzervatív-keresztényszociális kormányt már nem igazán rázzák meg a korrupciós ügyek. A hat évvel ezelőtt felállt tizenhat fős gárdából a miniszterelnökön kívül csak három tárcavezető van pozícióban, a tisztségviselők többsége nem önként távozott. Egyikük abba bukott bele, hogy ismerőseinek hamis diplomákat szerzett, de arra is volt példa, hogy miniszterek a rokonainak intéztek jól fizető állami munkahelyet. A legtöbbször hűtlen kezelés és költségvetési csalás volt a vád.

Törékeny többség

A jelenlegi helyzet a kormány stabilitását veszélyezteti, ugyanis a Plenković-kabinetet a parlamentben egy nagyon szűk és törékeny többség támogatja. A 151 fős törvényhozásban mindössze 76 képviselőre számíthat, s ebben a körben vannak a nemzeti kisebbségek, illetve néhány törpepárt honatyái. A sok korrupciós botrány pedig kezd kínossá válni e partnerek számára. Például a koalíció liberális szárnyát képviselő reformisták bejelentették: az egyetlen országgyűlési képviselőjük megvonja a kabinet támogatását, ha még egy kormánytagot lekapcsol az USKOK. Ez pedig a parlament feloszlatásához és előre hozott választásokhoz vezetne. A jelenlegi bizonytalan európai helyzetben Plenković mindenképpen el szeretné kerülni ezt a forgatókönyvet, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatók szerint a pártja nyerne – legalábbis egyelőre jobban áll, mint a baloldal vagy a többi ellenfél.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.