Sok a félreértés a koronavírusantitest-gyorstesztek piacán

A nemzeti versenyhatóság február végén döntött a Covid–19-antitest-gyorstesztek hazai piacának gyorsított ágazati vizsgálatban történő elemzése mellett. A versenyhivatal fogyasztói és versenypolitikai szempontból egyaránt megvizsgálta az érintett piacot, egyebek mellett adatokat gyűjtve annak szereplőitől, az egészségügyi ágazati hatóságoktól, illetve a hazai és uniós tagállami fogyasztóvédelmi szervektől. A GVH egyben áttekintette a nyilvánosan elérhető használati útmutatókat és kommunikációkat, valamint szúrópróbaszerűen ellenőrzött egyes webshopokat.

Az elemzés megállapította, hogy a hazai kommunikációs környezetben a termékkörről téves fogyasztói elképzelések is kialakulhattak.

Az antitestgyorstesztek ugyanis csak az ellenanyag jelenlétét vagy hiányát mutatják ki a szervezetben, de annak mennyiségéről nem adnak tájékoztatást – miközben egyelőre nincs tudományos konszenzus arról, hogy mekkora ellenanyagszint számít védő hatásúnak. A gyorstesztek pozitív eredménye így nem jelenti automatikusan azt, hogy a fogyasztó védettsége fennállna – szemben azzal, ami egyes termékkommunikációkban állításként elhangzott.

A versenyhatóság ezért azt javasolja a kereskedők számára, hogy kerüljék az antitest-termelődés és a védettség fennállása közötti összefüggésekre való utalásokat. Ugyanezen okból a GVH általában véve is javasolja az antitestgyorstesztekkel kapcsolatban a „védettség” kifejezés használatának mellőzését a fogyasztói tájékoztatást végzők, vagyis pl. a gyógyszertárak szakszemélyzete, illetve a hatóságok részéről.

Egyes piaci szereplők a lakossági fogyasztók részére professzionális használatra szánt antitestgyorsteszteket is értékesítenek, amely jogszabályba ütközik, emellett megfosztja a lakossági vásárlókat a részletes használati utasításoktól. Ennek felszámolásához aktív szakhatósági fellépés indokolt.