Még mindig nem tudni, alkotmányt sértett-e a pakisztáni miniszterelnök

Kedden folytatja a pakisztáni legfelsőbb bíróság az ellenzék vasárnapi beadványának vizsgálatát, melyben azt állították, hogy a miniszterelnök alkotmányellenesen oszlatta fel az ellene bizalmatlansági szavazásra készülő parlamentet – írja a The Guardian.

Múlt vasárnapi ülésén az alsóház házelnökhelyettese elutasította az ellenzék által Imrán Hán miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezt követően pedig a miniszterelnök a parlament feloszlatását javasolta Arif Alvi pakisztáni elnöknek. Kászim Szúri házelnökhelyettes alkotmányellenességre hivatkozva blokkolta a szavazást az indítványról, mert

szerinte külföldi hatalmi összeesküvés áll a háttérben.

Az alsóház feloszlatását követő előre hozott választásig – amelyet a döntés értelmében 90 napon belül kell megtartani – átmeneti kormányra bízzák a döntéshozatalt.

Amíg azonban az ügyvivő testület fel nem áll, továbbra is Imrán Hán marad a miniszterelnöki tisztségben

– tájékoztatott Arif Alvi elnök hivatala. 

Az átmeneti kormány megalakulására Alvi elnök nem jelölt ki határidőt, hétfőn azonban levélben kérte Hánt és a feloszlatott parlament ellenzéki vezetőjét, hogy tegyen javaslatot az átmeneti kormánytagok személyére.

Sahbáz Saríf képviselő, az ellenzék vezetője elutasította az együttműködést a miniszterelnökkel és az elnökkel,

arra hivatkozva, hogy szerinte megszegték a törvényt, és ő nem kíván részt venni az illegális eljárásban.

A bizalmatlansági szavazást kezdeményező ellenzék vasárnap beadványt nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, mert szerintük Hán lépése, amely csak a hatalom megtartását szolgálja, alkotmányellenes volt.

Korábban hétfőre ígérték az ítélet kihirdetését, azonban délután a tárgyalást végül minden nyilvánvaló indok nélkül elnapolták, így az kedden folytatódik, viszont továbbra sem világos, hogy mikorra lesz ítélet. Umar Ata Bandial főbíró annyit mondott, hogy az öt bíróból álló testületnek teljeskörűen fel kell tárni a történteket, hiszen nem hozhat megalapozatlan ítéletet.

Pakisztán kétkamarás parlamentjét a 342 fős nemzetgyűlés (alsóház) és a 100 tagú szenátus (felsőház) alkotja. A miniszterelnök a nemzetgyűlésben többséget alkotó párt vagy koalíció vezetője. Pakisztán elnökét és miniszterelnökét is közvetetten választják, az elnöknek pedig csak a nemzetgyűlést van joga feloszlatni, a szenátust nem.

Bárhogy is dönt a bíróság, Pakisztánban a jelek szerint a jelenlegi parlamenti és miniszterelnöki ciklus 2023-as lejárta előtt új választások lesznek. Imrán Hán azonnali választásokat sürget, míg az ellenzék lehetőséget akar arra, hogy a választások megtartása előtt egy bizalmatlansági szavazáson keresztül meggyengítse és leváltsa a miniszterelnököt.