Jelentősen megterheli a családi kasszát a várandósság és a szülés

A gyermekvárás időszaka jelentős kiadással jár a családok számára. Először a várandós időszakban a terhesgondozás terheli meg a családi kasszát, majd a szülésnek is ára van. A gyermeket váró nők a várandósságuk alatt átlagosan 126 ezer forintos kiadásról számoltak be. A szülések átlagosan 99 ezer forintba kerültek, az otthonszülő nők 192 ezer forintot fizettek, a magánkórházakban szülők átlagosan 534 ezer forint költségről számoltak be – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz ‘18 Magyar Születési Kohorszvizsgálatából, amelyben 2018 áprilisa és 2019 áprilisa között gyermeknek életet adó több mint nyolcezer nőt kérdeztek meg, és a tanulmány címe, A szülés ára.

A kismamák sokféle ellátást vettek igénybe

Ebben az időszakban az anyák 97,6 százaléka állami fenntartású intézményben szült, alig 1,8 százalékuk jelölt meg magánkórházat a szülés helyeként. A szülések csekély százaléka pedig egyéb helyen, például mentőautóban vagy ohhonszülés keretében történt.  Magyarországon a várandósgondozást és a szülést a társadalombiztosítás (tb) finanszírozza, 2018-2019 során szülő nők számára mégis jelentős kiadással járt ez a folyamat – írják a tanulmány készítői. 

A megkérdezettek nagyjából harmada csak tb-finanszírozott nőgyógyász általi várandósgondozást vett igénybe, az anyukák 51 ezer forint kiadásról számoltak be. 

A várandósok 60 százaléka pedig részben magánnőgyógyászati ellátást is igénybe vett. Akik magánrendelésre jártak összesen 195 ezer forintot fizettek a terhesgondozásokért, akik pedig mindkét ellátórendszert igénybevették átlagosan a terhesgondozás alatt 146 ezer forintot fizettek.  

A rendszeres szakorvosi vizsgálatok mellett a szükséges laboratóriumi- és ultrahang-vizsgálatok egy részét ugyancsak magánellátásban vették igénybe az anyák. Ugyanakkor kizárólag magánszolgáltatóknál igénybe vett várandósgondozás, ahol a szülészorvos mellett a laboratóriumi és ultrahangos vizsgálatok is csak magánfinanszírozásúak voltak a válaszadók mindössze 2 százaléka vállalt. E kis csoport esetében a várandósgondozás átlagos költsége 276 ezer forint volt - írja a tanulmány.

A hazai várandósgondozásra leginkább kettős finanszírozással jellemezhető, mégis az ellátások végletén az a jóval magasabb arányú, összesen 31 százaléknyi anya található, akik a várandósságuk alatt kizárólag tb által finanszírozott ellátásokat vettek igénybe. Ők átlagosan 44 ezer forintot költöttek el a várandóssággal összefüggésben a szülésig.

A legdrágább a magánklinika

Amikor a szülés árára kérdeztek rá összességében a legdrágábbak a magánkórházban lezajlott szülések voltak, melyek átlagos költsége 534 ezer forint volt.  Az otthonszüléskor átlagosan 191 ezer forint kiadást jelöltek meg az anyák. A nők döntő többsége állami kórházban szül, amely a hazai szülészeti ellátás teljes mértékű tb- támogatottságát figyelembe véve szintén relatíve magas, 98 ezer forintos átlagos kiadással járt – azok körében, akik valamennyi összeget fizettek szülésük kapcsán.

A „fogadott orvos” intézménye jelentősen megemelte a hazai szülészeti ellátás egyéni költségeit. Azok az anyák, akiknek saját orvosa is jelen volt a szüléskor, átlagosan 117 ezer forintos szüléssel kapcsolatos kiadásról számoltak be. A nem saját szülészorvossal – ügyeletes orvossal – vezetett szülések esetén 54 ezer forintos az összköltség. 

A 2018–19-ben zajló szülések csaknem háromötöde,  57,1 százaléka történt hüvelyi úton, míg az anyák 42,9 százaléka császármetszéssel szült. 

Kevés a nőgyógyász

Az Országgyűlés 2020. október 6-án elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A rendelkezés célja egyfelől a hálapénz teljes kivezetése az egészségügy rendszeréből, másrészt a kettős praxis visszaszorítása. 2021. januárja óta a paraszolvencia bűncselekménynek számít. Ugyanakkor a várandósellátás és szüléskísérés hazai rendszerében a magán- és állami ellátások összefonódása – és az erre vonatkozó társadalmi igény – annyira stabilnak és megkerülhetetlennek tűnik, hogy a korlátozó törvény külön kitér a szülészet-nőgyógyászatra, egyfajta kivételként kezelve azt, ezzel felmentést biztosítva a magán és állami praxis összeférhetetlensége alól a szakterületen - írják a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Korfa című hírlevelének tavaly októberi számában. A konkrét megvalósítási módok még formálódnak, az átalakulás folyamata még jelenleg is zajlik. 

Magyarországon kevés a szülész-nőgyógyász. Emiatt néhány vidéki kórházban megszűnt, vagy épp csak a hét bizonyos napjaira korlátozódott a szülészeti ellátás. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség új elnöke szerint a szakemberhiány egyik oka, hogy bár az orvosok bérrendezése sikeres volt, bizonyos szakorvosok most kevesebbet keresnek mint korábban.