BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szabad az út az unióba Észak-Macedónia és Albánia előtt is

A szófiai parlament felhatalmazta a bolgár kormányt, hogy támogassa Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását. A bolgárok 2020 óta vétózták szomszédaik csatlakozási kérelmét, nyelvi, területi és kisebbségvédelmi vitáik miatt.

A bolgár parlament pénteken visszavonta azt a 2020-as határozatát, amellyel évek óta blokkolta Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási kérelmét. A képviselők közül 170-en támogatták a javaslatot, 37-en ellene szavaztak, és 21-en tartózkodtak a 240 fős bolgár törvényhozásban.A két nyugat-balkáni országgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének így már nincs komolyabb akadálya. A bolgárok egy nappal azután döntöttek a vétó feloldásáról, hogy Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők határoztak arról, hogy tagjelölti státuszt adnak Ukrajnának és Moldovának. Az uniós döntés kifelé egyhangú volt, a nyugat-balkáni országok körében érthető módon visszatetszést keltett. Erről itt írtunk részletesebben:

A színfalak mögött elégedetlenséget szült az ukrán tagjelölti státusz

Az Európai Unió megadta a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának. A döntés hátterében egyértelműen az Oroszországgal szembeni támogatás áll. A tagjelöltség megadása a felszínen az európai nemzetek egységének a jele, de a háttérben zúgolódnak az országok.

 

Kirill Petkov bolgár és Orbán Viktor magyar kormányfők a csütörtöki uniós csúcson. Magyarország azt elmúlt időszakban többször hangsúlyozta az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságát, akkor is, amikor nyugat-európai vezetők arról beszéltek, hogy újra kellene gondolni az EU-s bővítési terveket és határozatlan időre elnapolni minden erről való egyeztetést. Most ugyanezek a vezetők szavazták meg Ukrajna és Moldova soron kívüli tagjelölti státuszát.

Fotó: AFP

 

Bulgária korábban feltételekhez kötötte a vétó visszavonását. Követelték, hogy Észak-Macedónia törvényben ismerje el a macedón nyelv bolgár eredetét, valamint alkotmányos kisebbségnek nyilvánítsa az országban élő bolgárokat, valamint azt is, hogy vessen véget a Bulgária elleni "gyűlöletbeszédnek". Észak-Macedónia nem volt nyitott ezen ügyekre, s világossá tette Bulgária számára, hogy az ország identitása és nyelve "nem vita tárgya".

A szófiai parlament mostani döntése sem minden feltételek nélkül való: továbbra is elvárják Szkopjétól, hogy alkotmányban garantálja az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait. A pénteki döntés feltételei közé tartozik ugyanakkor az is, hogy kompromisszumként nem várhatják el Bulgáriától, hogy hivatalos nyelvként ismerje el a macedónt az országban. 

A bolgár kormánynak annak ellenére sikerült a parlamenten keresztülvinnie a döntést, hogy a héten elvesztette többségét a törvényhozásban.Kiril Petkov kormányának válságáról itt írtunk részletesen:

A bolgár államfő már csak az árulókban bízhat

Elvesztette a bizalmatlansági szavazást, és ezzel megbukott a bolgár kormány. Két éven belül negyedszer írhatnak ki választásokat a balkáni országban.

A bolgár parlament döntése felgyorsíthatja az Észak-Macedónia tizenhét éve húzódó csatlakozási kísérletét, és újabb lendületet adhat az Albániával folytatott csatlakozási tárgyalásoknak is, bár pontos dátumot egyikre sem tűztek még ki Brüsszelben.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.