Végvárláncot épít a NATO a Baltikumban, korábban feladta volna

Radikálisan változik a NATO európai védelmi terve. Eddig az történt volna, hogy orosz támadás esetén a katonai szövetség feladja a balti államokat, és aztán megkísérli 180 napon belül visszafoglalni azokat, az új terv szerint azonban eleve megvédik az északi végvidéket – nyilatkozta a Financial Timesnak Jens Stoltenberg főtitkár, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete kedden kezdődő madridi csúcstalálkozójára készülődve.

A világlapok már a februári ukrajnai orosz támadás előtt és azóta is tele voltak a balti államok riadt és a szövetségesek fellépését sürgető nyilatkozataival, amelyeknek utólag is értelmet ad a Stoltenberg előre jelezte doktrínaváltás.

Nem verték nagy dobra ugyanis korábban azt a tényt, amire az észt miniszterelnök, Kaja Kallas a napokban figyelmeztetett: egy orosz támadás az ő országát a szomszédos balti köztársaságokkal együtt letörölné a térképről, hiszen a NATO jelenleg érvényes doktrínája alapján a szövetség feladná őket, hogy később foglalja vissza.

Ha összemérjük Ukrajna és a balti országok méretét, ez országok és a kultúránk teljes elpusztítását jelentené

– jelentette ki az észt vezető.

A NATO sohasem tesz közzé műveleti terveket, de képes megvédeni a balti országokat, és „jelentősen meg fogja erősíteni0ö védelmi vonalait a régióban – reagált Stoltenberg. Az oroszok ugyanúgy nem fogják tudni elfoglalni Tallinnt,

ahogy nem tudták elfoglalni az észak-norvégiai Kirkenes városát, vagy Nyugat-Berlint a hidegháború idején

– tette hozzá.

Az új stratégiai koncepció, amelyet a madridi csúcson fogadnak el, a következő egy évtizedre fektet le célokat, visszahozva a hidegháború idején alkalmazott tervezés egyes elemeit is.

A nyugati szövetségesek – mint az amerikaiak, a britek és a franciák – új struktúrákban bocsátanának rendelkezésre csapatokat, hajókat és repülőgépeket a keleti végek meghatározott területein, és az illetékes parancsnokok minden pillanatban rendelkezni fognak információkkal arról, milyen erők vethetők be, és milyen gyorsan.

Oroszországot úgy határoznák meg, mint

a legközvetlenebb és azonnali fenyegetést a biztonságunkra

– mondta Stoltenberg.

A NATO részéről jelenleg mintegy 8000 külföldi katona állomásozik a Baltikumban – főleg britek, kanadaiak és németek –, hogy elrettentsék Oroszországot az inváziótól. A NATO hivatalnokai egyetértenek, hogy az ukrajnai támadás nagyságrendjének ismeretében ez az erőfeszítés komolytalan.

Elfogadom, hogy (Kallas) nagyobb NATO-jelenlétet akar, és nagyobb jelenlétet ígérhetek neki

– mondta az FT-nek Stoltenberg.